Bányász és erdész akadémiai kör alapszabályai és ügykezelési szabályzata, 1904 (19340/27)
14 szerű helyettesének átadni, s azt annak az ügynek a letár- gyalásáig nem foglalhatja el. 8. §. Az elnök abbeli kijelentésére, hogy szólásra többé senki sincs feljegyezve, szólni kívánó még ekkor sem jelentkeznék, a szavazás előtt még egyszer szólhatnak: az előadó, illetve indítványozó és az ellenindítvány beadója. A módosító, illetőleg pótindítvány előterjesztőjét a zárszó joga meg nem illeti. 9. §. Szót kérhet azonban bármikor, de nem beszéd közben: a) aki személyes megtámadtatása esetén védekezni, b) aki félre magyarázott szavait röviden helyreigazítani, c) aki a tanácskozási szabályokra hivatkozni akar. 10. §. Félre magyarázott szavak helyreigazítása címén esetenkint csak egyszer lehet szólani. 11. §. A szónokot beszédében akadályozni, vagy beszédében megakasztani, az elnököt kivéve, mindenkinek tilos. 12. §. Az elnök kötelességében áll a tanácskozás folyamán a tárgytól eltérő szónokot, a szőnyegen levő kérdésre utalni, a beszédében vagy magaviseletében szabályokat, rendet és Hiedelmet sértő szónokot, abban megakasztani és rendre utasítani. Másodszori rendre utasítás után az elnöknek joga van a szót megvonni, sőt ha szükségesnek mutatkoznék, az illetőt kiutasítani. 13. §. A rendreutasítottnak mentsége előadására joga van. 14. §. Az elnök figyelmeztetése vagy rendreutasítása ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy vita tárgyává tenni nem szabad. 15. A szónokokat a jegyző jegyzi és szólítja fel a jelentkezés sorrendje szerint, s ezek állva beszélnek. 16. §. Vélemény különbség esetén az elnök a tanácskozás befejezésével elrendeli a szavazást. A vitát azonban addig, míg jelentkezők vannak, nem zárhatja be, legfeljebb bizonyos időre felfüggesztheti.. 17. §. A kérdés világosan és olyképen teendő fel, hogy arra igennel vagy nemmel szavazni lehessen. Ha a kérdés több részből áll, az indítványozók bármelyike szétosztását kívánhatja. 18. §. A kérdés feltevésének sorrendje a következő:
