Bányász és erdész akadémiai kör alapszabályai és ügykezelési szabályzata, 1904 (19340/27)

15

a) feltétetik az elhalasztó indítvány;

b) feltétetik a napirenden levő tárgy, illetőleg indítvány az erre vonatkozó módosító- és pótindítványokkal ezek beadási sorrendjében;

c) feltétetik az eredeti indítvány;

dj feltétetnek az eilenindítványok beadási sorrendjökben.

19. $. Pénzösszegeket illető kérdésekben mindig a nagyobb összeg jő szavazás alá.

20. §. A kérdés feltevéséhez csupán az indítványozó szólhat, de csak egyszer.

21. §. A közgyűlés minden esetben, melyre nézve külön szabályzat nincsen, absolut szótöbbséggel határoz. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök, választásoknál a sors dönt.

22. §. Választásoknál és személyeket illető kérdésekben a határozat titkos szavazással történik. Helye van ez esetben nyilvános szavazásnak is, ha ez ellen senki kifogást nem emel.

23. §. Szavazásközben beszédet tartani, a szavazatot ekkor vagy utólag okolni nem lehet.

24. §. A gyűlés határozatait minden tag köteles tiszteletben tartani.

25. §. A kimondott határozatot ugyanazon a gyűlésen megváltoztatni nem lehet; a későbbi gyűléseken is csak akkor, ha a határozatképes gyűlésen jelenlevők kétharmada a határozat alapját képező indítvány újabb megvitatását megelőzőleg és elvileg kimondotta.

26. §. Interpellálni minden tagnak az alapszabályok 23. íi-ában körülírt módon lehet A 23. $-ban említett határidőn túl felmerült interpellációk csakis a napirenden előírt tárgyak elintézése után tárgyalandók és csak abban az esetben, ha sürgősségüket a közgyűlés kimondotta.

27. §. A bejegyzett interpellációkra az interpellált rögtön köteles válaszolni; be nem jegyzett interpellációra csak akkor, ha sürgösségöket a közgyűlés kimondotta.

28. Ha az interpelláló a választ tudomásul nem veszi, az elnök, a tudomásvétel kérdését szavazásra teszi fel.

29. §. Az interpellációs ügyben a válasz megadása után csak abban az esetben lehet tárgyalni, ha az interpelláló és a gyűlés által a válasz tudomásul nem vétetik, s a tárgyalás kimondatott.