Evangélikus kereskedelmi középiskola, Rozsnyó, 1941
6 halálra ítéltek, s kegyelmi határozattal Kufsteinba bebörtönöztek. A Reményik-házbán éltek Pákh Mihály leányai, Pákh Albertnak, Petőfi barátjának, testvérei. így a szabadságharc története mellett a szabadságharc nemzeti irodalma és családi örökségképen eleven birtokává vált a családilag rendkívül gondosan nevelt, fejlődő fiúnak. Édesanyja nemcsak szerelte az irodalmat, hanem finom értője is volt, sőt később költő-fiának nem egy versét oly tökéletes formában fordította le németre, hogy az erdélyi szászok igényes transzilván folyóirata, a Kling- sor, szívesen közölte le. A szülői ház magas és szolid, választékos kulturáltsága adott módot arra is, hogy németül, franciául és angolul tanuljon, bugának kitűnő zenei műveltsége pedig Beethoven kultuszával gazdagította belső világát. Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ferencz József-Tudo- mányegyetem jogi fakultásán kezdte meg. Négy éven át volt a Tudományegyetem hallgatója, azonban utolsó szigorlatát már nem tehette le. Az egyetemen különösen Somló Bódog jogbölcseleti és Navralil Ákos nemzetgazdaságtani előadásait hallgatta szívesen. Ezek mellett az előadások mellett szívesen járt Böhm Károly filozófiai és esztétikai előadásaira és Márki Sándor történelmi kollégiumaira. Sok tekintetben az ő hatása alatt foglalközolt a Rákőczi-szabadságharc és a francia forradalom történetével. A református kollégiumban, de főképen az egyetemen szövődlek kedves barátságai, többek között az Olosz Lajossal .és Makkai Sándorral való barátsága, kikkel később a kisebbségi éleiben újra találkozott, komoly nemzetépítő munkában. Egyetemihallgató korában került Prohászka Ottokár könyvei hatása alá. Legkedvesebb költője Vajda János volt. Már a református kollégiumban feltűnt írásaival, irodalmi érdeklődésével. Az l!)08-as kollégiumi értesítő szerint nyolcadik gimnazista korában jelentős jutalmat is kapott «a magyar irodalomban tanúsított kiváló előmeneteléért» éspedig 44 koronát a Valler-féle alapítványból. Egyetemi évei alatt sűrűn jelenlek meg írásai. Az első cikkeit Dobsina és Vidéke című lap közölte le, majd egymásután jelent meg a neve a kolozsvári lapokban : Ellenzékben, Kolozsvári Hírlapban, Újságban. Eszlélikai, kritikai tanulmányokat írt kezdetben, aztán 1914. óta lírai hangulatképeket. Ezek a lírai hangulatképek, költemények prózában, már átmenet a költészetbe, csendes viaskodás a formával. — 1916-ban írja első verseit. Költeményt először az Üj Idők közöl tőle 1916-ban. 1918-tól állandó munkatársa volt az Erdélyi Szemlének, s 1921-ben az ő szerkesztésében indult meg az Erdélyi Szemléből átalakult Pásztoriűz, amelyet a legnehezebb időkben Moldován Pál közreműködésével szerkesztett. Körülötte s a Pásztortűz körül alakult ki az erdélyi irodalom. Első kötet, a Fagyöngyök, kolozsvári keltezéssel Dobsinán nyomult, miután Kolozsvárt kiadására kiadót nem kapott, 1918-ban. 1919-ben Reiner Mária Rilke Stundenbuchjából válogatott versfordításai jelenlek meg az Erdélyi Szemle kiadásában, majd 1920-ban a Csak így című köteté saját kiadásában,
