Evangélikus kereskedelmi középiskola, Rozsnyó, 1941

7 amelyre, az akkori erdélyi viszonyokra jellemzően, előfizetőket gyűjtött, illetve gyűjtetett. 1921-ben, Szilágyiné Szöcs Piroska finomrajzú címlapjával jelent meg a Vadvizek zúgása a Minerva kiadásában, ugyancsak ott 1925-ben az első nagy kötete : Egy eszme indul. A Studium kiadásában jelent meg .4 műhelyből, Budapest, 1924. és az Atlantisz harangoz, Budapest, 1926. Amikor ezek a kötetei kijöttek, akkor már Erdélyen tiíl is nagy volt neve. Hírnevét elsősorban nem a Reményik néven megjelent versei alapozták meg, hanem Végvári-versei. Ezek a versek az összeomlás utáni legelső időkben leghatalmasabb szellemi dokumentumai. A még akkor csak kis körben ismert költő hazafias versei kézről-kézre adódtak, először csak Er­délyben, azulán átkerültek a legromantikusabb ólakon Csonka- magyarországra, Délvidékre, megszállott Felvidékre, majd né­met fordításban külföldre, sőt versaillesi konferencián is ezek a versek izgattak az Ország feldarabolása és megszállása ellen. Magyarországra a költő barátai, közöttük Fogarasi Vilmos, Imre Kálmán, Schneller Károly és vasútas emberek, később kiutasítottak vitték ki ezeket a verseket, amelyek hihetetlen gyorsasággal terjedtek el a régi Nagymagyarország megszál­lott és meg nem szállott területein, s ható részeseivé váltak az ellenforradalomnak, később pedig legerősebb tényezői a magyar nemzeti gondolat szolgálatának és öntudatosításának. A verse­ket azután dr. Imre Sándor gyűjtötte össze, a Raffay Sándor evangélikus püspök, a Területvédő Liga kiadásában adta ki. Ezeknek a verseknek egyenként is, de együttesen is «történetük van», közülük több nemzeti líránk legnagyobb verseihez tartozik. Reményik Sándor életében megérte már azt, hogy nemzeti költészetünk legnagyobbjai között emlegették. Mint Végvárit még Erdély megszállása alatt tagjai sorába választotta a Kis­faludy Társaság és a Petőfi Társaság, megnyerte a Petőfi Társa­ság díját, két ízben a Baumgarten-díjat, tagjává választotta az Erdélyi Irodalmi Társaság, a maros vásárhelyi Kemény Zsig- mond Társaság, a soproni Frankenburg Kör. Erdély fölsza­badulásakor nyerte el legnagyobb kitüntetését, a Corvin-láncot, amelynek megköszönési alkalmát, Magyarország Kormányzó­jánál való tisztelgését, élete legszebb órájának emlegette. Halála után kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia nagy-díját. Életművébe nemcsak versei és verskötetei tartoznak bele, hanem a megszállás alatt a legkülönbözőbb folyóiratokban és napilapokban megjelent több-száz cikke, írása, amelyekben mindig a művészi, nemzeti és keresztyén gondolatot szolgálta. Ezek az írásai igazi nemzetépítő értékek. Rendesen egy-egy alkalom szülte őket, mint ahogy egyetlen verset nem írt. «alka­lom» nélkül, de akkor, amikor alkalomszerűek, tehát igazi hitelük van, ugyanakkor az alkalom szerint felvetődött kérdést egyetemes síkba vetítik föl, s ott. is oldják meg. Egyetlen magyar írónk sincs, akinél a magyar élet részleges kérdései olyan egye­temes megvilágítást kapnának, mint Reményik Sándor. Ha

Next

/
Thumbnails
Contents