Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1914

Az 1892—93-ik s az 1893—94-ik tanévben Békéscsabán, az akkori ev. algimnáziumban találjuk őt, mint helyettes tanárt. E sorok Írója ebben az időben hálás tanítványai közé tartozott s igy tapasztalatból tudja, hogy tanítási módszerével, világos magyarázataival, fegyelmező képességével, mely a tantermen kívül is alkalmat talált tanítványai lelkűidéhez férkőzni, — a legszebb eredményt érte el. 1894-ben szerezte meg a doctori cimet.

A következő években Beszterczebányán, az ev. főgimnáziumban tanároskodott, mig 1897-ik évtől Rozsnyón, intézetünknél működött, mint főgimnáziumunknak rendes tanára.

Az 1900-ik évben házasságot kötött nagyváradi Bara- nyay Ilonával Beszterczebányán. Ez a házassága azonban nem hozta meg számára a remélt boldogságot s nejétől pár hónapi együttélés után törvényesen elvált. Másodszor 1906-ban nősült meg, feleségül véve Jermy Valériát Késmárkról, kitől három gyermeke született. Ezek közül kettő csecsemő korában elhunyt, mig a harmadik, Évike kis leánya, nagy örömére életben maradt s négy éves volt, mikor édes atyját elvesztette.

Hazslinszky Rezső dr. tehát 17 éven át volt a rozsnyói ág. hitv. ev. főgimnáziumnak jeles és tudós tanára s lelkes vezére az ifjúságnak. Tanítványai benső szeretettel ragaszkodtak hozzá, mert érezték, hogy gondos, jóakaró, igazságosztó nevelőjük, hogy nekik szentelte mély tudását, akaraterejét és mindig az önzetlen munka, a nemes célok embere volt. Mi tanártársai pedig becsültük benne mindezeket a tulajdonságokat, tiszteltük mint sokat tapasztalt, az élet viharában megedzett, filozófikus főt s mint a tanári tekintélyt féltő gonddal őrző, szerető kartársat.

A történelemnek s a latin nyelvnek volt a szaktanára, mint ilyen sok ifjút bocsátott ki az életnek, mert az érettségi vizsgálló bizottságból 17 éven át úgyszólván sohasem

5