Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1914

hiányzott. De szaktárgyai mellett nem egyszer tanította a görög és német nyelvet, úgyszintén rendkívüli tantárgyként a francia és olykor az angol nyelvet.

Az ifjúsági zenekörnek 14 éven át volt elnöke. Nagy ambícióval fejlesztette az ifjakban szunyadó zenei érzéket s hogy nem hiába, arról az ifjúsági zenekarnak többszöri sikeres szereplése tett tanúbizonyságot. Ugyancsak sok éven át volt az „Ifjúsági Segély-Egylet“ vezetője is s ez az egylet, nem kis mértékben az ő buzgólkodása folytán, sok ezer koronával gyarapította vagyonát.

Az ifjúság által rendezett estélyeken, ünnepélyeken gyakran ült a felolvasó asztal előtt. A tanári értekezleteken, egyházi közgyűlések alkalmával többizben tartott paedagogiai vagy egyháztörténeti előadásokat. Különösen népszerű felolvasója volt a „Rozsnyói Művelődési Egyletének, mert nemcsak tartalmas és szellemes felolvasó volt, de előadásmódjánál fogva is az ilyen szereplők legrokonszenvesebbjei közé tartozott.

Feltétlen hivatottsággal kultiválta az irodalmat. Több lapnak volt időnként a szerkesztője s rendes munkatársa. Többek között a Békésmegyei Közlöny, Besztercebánya és Vidéke, Századok, Evangélikus Őrálló, Kisdednevelés és Népoktatás, Sárosmegyei közlöny, Sajóvidék, Gömöri Újság, Dobsina és Vidéke, Szepesi Lapok, Kassai Újság, a Kaschauer Zeitung s több fővárosi lapban jelentek meg cikkei, paedagogiai, történelmi és esztétikai értekezései, tárcák, társadalmi, egyházi cikkek stb. Legutóbb, élete végéig a „Rozsnyói Híradót“ támogatta értékes cikkeivel s mint szerkesztő is ennél a lapnál működött utoljára 1907—1910-ig. Lapjaiban több olyan életrevaló eszmét pénditett meg és propagált, melyek meg is valósultak s igy fáradozása nem volt meddő.

Igen sokat utazott, sok tapasztalatot gyűjtött össze, mert éber figyelmét semmi sem kerülte ki. Utazásai alatt

6