Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1907

kérelmeztük, csak fél tizenegy órára kaptuk meg, az egész délelőttöt a Márk térnek és a templomnak szenteltük. A templom remekeit Adamis Gusztáv tanár ismertette a tanulókkal érdekes és tanulságos modorban. Ebéd után a Doge-palota termeit és börtöneit járták be, különösebben a kiválóbb nevezetességeket tekintve meg. Innen vaporetton a Canal Grande egyrészén áthajózva a Frari templomba mentünk, a hol Canova és Tizián gyönyörű síremlékei kötötték le különösen figyelmünket. Majd gyalogszerrel vonultunk a keskeny calekon át a Rialto hídig, bejárva a zöldség- és halpiacot is. A Rialto-hidtól ugyancsak gyalogosan mentünk a Márk-térre és a vendéglőbe, a hol elköltve az ízletes vacsorát, mintha csak egész nap pihentünk volna, oly vígan vonultunk ki ismét, hogy a Márk teret esti pompájában is láthassuk.

Másnap reggel vaporettora ülve a Canal Grande mentén fekvő palotákban gyönyörködtünk, felelevenítve a reájuk vonatkozó történeti adatokat is. A vasúti állomásnál szállottunk ki, hogy a 4 km. hosszú vasúti hidat megnézzük, mely a várost a szárazfölddel köti össze. Ennek megtekintése után a városi múzeumba, majd a Canal Granden ismét végig hajózva, az Arsenalba vonultunk mindenütt a kiválóbb érdekességek megtekintésére fordítva a figyelmet. Ebéd alatt a fiuk Götz István dr. vezető tanárt igen szép emlékkel lepték meg. A délután emléktárgyak beszerzésével és gondolázással telt el s este mindenikünk azzal az érzéssel szállt fel a Fiúméba induló „Salona“ gőzösre, hogy be jó volna még itt maradni. Kellemes érzéseink közé azonban, sajnos szomorúság is vegyült, mert szeretett igazgatónkat betegen fekve kellett otthagynunk kedves neje társaságában. A visszautazás is baj nélkül történt s bár egész éjjel úgyszólván szemünket se hunytuk be igen jó állapotban érkeztünk meg Fiúméba, a hol rövid pihenés és reggelizés után még a délelőtt folyamán megnéztük a dohány és rizs16