Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1907

tanárrá választotta Scheffert s őt az algimnáziumból a felsőbbe tevén át a görög és magyar irodalom előadásával bízta meg.

Az 50-es években, második lelkész hiányában, az egyház iránt való odaadásból gimnáziumunk tanárai vállalták havonként kétszer felváltva a vasárnapi prédikációt. Köztük volt Scheffer is. Évek sorain át váltakozva prédikáltak a fiatal tanárok telt gyülekezet előtt. Körülbelül 50 drb prédikáció maiglan is megvan Scheffer Gusztáv hátrahagyott iratai között.

Az absolut kormány sokat zaklatta a szabadságharc idején viselt dolgaiért; ebben az időben 1852—1861-ig a görög és német nyelvet tanította, 1862—1884-ig pedig a magyar és görög nyelv és irodalomnak és két osztályban a vallástannak tanára volt. Az 1884-ben bekövetkezett államsegélyes korszakban pedig 1899-ben magas kora és gyenge szemei miatt bekövetkezett lemondásáig kizárólag a fakultativ kötelező görög nyelv tanára volt.

Ezen hosszú, 43 éven át tartó, tanárkodásával mély nyomokat hagyott iskolánk történetében.

1851-ben létesítette — más középiskolákat megelőzve — a tornatanitást. Sógorának, Markó Jánosnak szívességéből e célra felajánlott, a Sajó mellett fekvő, gyümölcsös kertjében felállított egy gimnasztikát s ott unokaöccsét és rokonait tornászni tanította. A tornászás évről-évre oly kedvelt s szükséges intézmény lett. hogy a rozsnyói családok gimnazistafiaiknak a tornában való tanítására felkérték. Ebbéli fáradozását persze díjazták, úgy, hogy Scheffernek módjában volt — a rendszeresen vezetett bevételi és kiadási naplója szerint — a gimnasztikát mindjobban a sajátjából felszerelni. Az év végén tartott tornavizsga majálissal egybekötve ugyanott tartatott meg a szülők részvételével.

Az iskola barátai nagy lelkesedéssel fogadták a tornatanitást és midőn 1857-ben özv. Hornbacher Keresztélyné

i