Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1907

a Klepuson levő kertjét 6 évre ingyen tornahelyiségül átengedte, gyűjtést indítottak meg tornaszerek beszerzésére. Az iskola felügyelője, Sziklay Ede vezette a gyűjtést. A tornaszerek beállítása 127 forintba került, a fát Csetnek városa adta. A tornaszerek Dobsinán készültek. Itt folyt a tornatanitás 25 éven át 1857-től 1882-ig. A tornatanitásért külön dij járt. Pénztáros Kramarcsik Károly volt. Scheffer 75 forint évi dijat húzott a tanításért, mig az 1857-ben Rozsnyóra jött Geyer Gyula, a ki az alsó két osztályban Scheffernek segédkezett a tornatanitásban, 45 forint tiszteletdijat kapott.

Geyer csak pár évig segédkezett Scheffernek. Hiányát Scheffer akkép pótolta, hogy ügyesebb deákok — általa díjazva — segítettek neki a tornánál. 1869-ben a torna- t'anitás kötelezőnek mondatván ki, Scheffernek, mint tornatanárnak lett szabályozva a fizetése. A Hornbacher-féle kert —- alapítványként — évek múlva a Hornbacher- örökösöktől egészen a főgimnáziumé lett s ez a mai játszókért, kiegészítve a szomszédos Aranyhalmy-féle kerttel, melyet 1889-ben a gimnázium részére 550 forinton megszerezni, planirozni, bekeríteni, szép előtérrel biró tekepályával ellátni Scheffernek oly igen kedves munkája volt.

Igen érdekes, honnan s mikép szerezte meg Scheffer az erre való tőkét. ld. Sthymmel Sámuel, Rozsnyó város akkori bírája, a gimnáziumnak ajándékozta a nála évekkel ezelőtt valamely szinésztársaság által zálogban visszahagyott kortinákat s más egyéb színházi díszleteket. E színpadot s díszleteket használta először a gimnáziumi ifjúság a tápintézet javára Szontagh Imre gimn. felügyelő és Pelech János igazgató által rendezett műkedvelői előadáson 1839 dec. 14-én, mely alkalommal Kisfaludy Károly szomorujátéka: „Szádvár vagy a tatárok Magyar- országban“ került színre. Nehány hónap múlva Vörösmarty „Salamon király “-át adták elő a gimnáziumi ifjak. így

8