Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1905

6

negativ pólusból Crookes által „sugárzó anyag“-nak nevezett újfajta médium bocsáttatik ki egyenes vonalban minden irányban, mely negativ elektromos töltést visz magával s az üvegfalat nagy kinetikai energiájánál fogva felmelegiti, foszforeszcenciára kényszeríti s egyéb munkát végez. Később a pozitív pólusnak hasonló tulajdonságát észlelik ; ez az u. n. csősugarakat bocsátja ki. Szintén anyag kilöveltetés- ről van szó, mely azonban pozitív töltést szállít tova, anyagrészecskéinek nagyobb tömege folytán a sugárzás kisebb sebességű, kinetikai energiája kisebb lévén az átellenes üvegfalon foszforeszcenciát nem létesít, igy láthatatlan lévén, nehezebben is tanulmányozható.

Röntgen azt tapasztalta, hogy a Crookes-cső falán túl is van még sugárzás, mert az ott felállított báriumplatincianűr ernyő világit; e sugarak abban különböznek a Lénárd-féle katódsugaraktól, hogy elektromosságot nem vezetnek (mert mágnessel útjukból ki nem téríthetők), nagy a^. áthatoló képességük, fémeken keresztül azonban nem mennek át, azok által abszorbeáltainak. Legújabban Blondlot a Röntgenféle X sugarak között észlelt olyanokat is, melyek az előbbiekkel ellentétben polározhatók, törethetők és visszavezethetők ; röviden mondva valóságos, sötét fénysugarak, melyeket a feltaláló N sugaraknak keresztelt el.

Mindeme sugárfajok sajátos tulajdonságai bámulatot keltettek világszerte, velük foglalkozott minden számottevő fizikus, róluk beszélt az egész müveit társadalom. Nem csoda, hogy Becquerel francia fizikus találmánya, az u. n. Becquerel-féle sugarak nem találtak kellő figyelemre és méltatásra.

Becquerel azt tapasztalta, hogy az uránium és tórium fém és vegyületei oly sugarakat lövelnek ki, melyek — akárcsak a Röntgen-féle sugarak — átlátszatlan testeken áthatolnak s ép úgy, mint ezek, a fotográfiái lapra hatással vannak ; előnyük az, hogy előállításukhoz nem szükséges