Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1905
7 elektromosságot fejlesztő gép és légüres cső. Valamint a múlt század 90-es éveiben a Röntgen-sugarak vonták magukra a közfigyelmet, ugyanoly, sőt talán még nagyobb mértékben képezi az érdeklődés tárgyát Curie házaspár találmánya : a rádium. Curie, mint Becquerel asszisztense, szintén az uránérc- és vegyületeinek, továbbá a tóriumérc- és vegyületeinek vizsgálatával kezdte kutatásait s úgy találta, hogy ezek mind sugárzásra képesek, miként ő nevezte: „radioaktivek“ és pedig annál nagyobb mértékben, mennél nagyobb meny- nyiségben tartalmazzák magát az urániumot, illetőleg a tóriumot. Ezen eredmény azt mutatja, hogy az uránvegyü- letek által kibocsátott energia független ezen vegyületek kémiai vagy fizikai állapotától s igy tisztán az atomokhoz kötött tulajdonság. Némely urániumot tartalmazó ásvány, mely azonban nem radioaktiv anyagokat is nagy mennyiségben tartalmazott — s ez a tapasztalat döntő az egész felfedezésben — sokkal nagyobb aktivitást mutatott, mint az uránban gazdagabb uránsók és oxidok. így az uránszurokérc — plechblende — négyszer oly aktívnak mutatkozott, mint az uránoxid. Ha tehát igaz az a föltevés, — igy gondolták Curie-ék — hogy a radioaktivitás atomi tulajdonság, úgy az urániumnál erősebben radioaktiv ásványokban nyilván az urániumnál sokszorosan radioaktívabb elemnek kell előfordulnia s minthogy addig ilyen elemet nem ismertek, természetes, hogy ezen ásványok egészen uj radioaktiv anyagot tartalmaznak. Az uránium szurokérc salakja — mely az uránium kiolvasztása után megmarad — addig értéktelen anyag volt; most egyszerre nagy becsbe jutott, ma már annyira, hogy az osztrák kormány eltiltotta annak külföldre való vitelét. * Ilyen, az urániumnál erősebben radioaktiv ásványok: a johann-georgenstadti-, joachimsthali-, przibrami szurokérc, a chalkolith és a karnolit.
