Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1901

7

buzgólkodásai eredménytelenek és a földesuraiktól kínozott és sanyargatott pórok szószólói, Jacques le Bonhomme, Wat Tyler vérökkel pecsételik meg lázadásukat, bár a sváb és rajnai szövetségek, a Hanza, a holsteini pórok, a szabadságszerető ditmárzok jobban járnak, mint szegény Konrád vagy Dózsa György népei.

A hitújítás korában kitört szoczialisztikus mozgalmak, bár szintén a vagyoni erők egyensúlyának megbillenése, illetve áttc- vődése képezi kiinduló pontjukat, vallási tendencziákat bírnak háttérül. Amerika fölfedezése a polgári és iparososztálynak meggazdagodását eredményezte, mert a sok új nyers anyag feldolgozása munkához juttatta. S míg a polgári osztály kényelemben, hogy ne mondjuk fényűzésben, mindinkább jobb napokat látott, a lovagosztály elszegényedett, elzüllött s kereskedők kirablásával, uton- állással segített során e földi lét porán. Majd a rajnavidéki lovagok keltek fel az „evangeliom“ erős hitével s velők csaknem egyidő- ben (1525) a vérig zaklatott pórok, a kiknek soraiban a biblia járta kézről-kézre, hirdetve, hogy a szolgaság nem isteni eredetű intézmény.

De a reformáczio mellett az ókor klasszikus szellemének föl- elevenedése is részt vesz a társadalmi problémák megoldásának mikéntjében és Morus Tamás Utópiáját szüli, mely ezen a téren kátéként szerepel Jean-Jacques Rousseau-ig, a ki a modern szo- czializmus atyja. Veszedelmes a szó, a mit hangoztat: La terre n’appartient á personne, les fruits á tous. (A föld senkié, a gyümölcse mindnyájunké)! És folyt a vér a szabadságért, egyenlőségért és testvériségért a XVIII. század végén, benne fürdőit a nap- sugára a XIX. század elején is. És vájjon meghozta-e a várva várt egyenlőséget? Nem, egyedül a bourgoisie-nak, nem pedig a 21 milliónyi franczia pórnak. Louis Blanc-nak „ateliers sociaux-jai pedig Cavaignac ágyúit szólaltatják meg, a melyek vérözönben hallgattatják el 1830-ban a júniusi szoczialisztikus forradalmat Páris útczáin.

Lássuk, mi is az oka annak, hogy a XIX. század végén ismét különös lendületet vett ez az eszme ? Hisz annakelőtte is voltak — mint láttuk — gazdagok és szegények, hatalmas és gyönge emberek, szabadok és rabszolgák, nemesek és köznép, még sem állott a „negyedik rend“ oly éles ellentétben a többi néposztáyok- kal, mint ma.

A természettudományi vívmányoknak ipari és kereskedelmi czélokra való kiaknázása, a változott közgazdasági viszonyok, a kapitalizmusz túltengése mellett nem kisebb szerepet játszanak