Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1901

6

osztály monopolizálta a polgári jogokat és hatalmat: az optimaták, kik minden ősökkel nem bíró „új ember“-t körüktől távoltartottak és a lovagok, a pénznemesek, akik konzorcziumban kibérelték a provincziák adóit. A köznép, proletárok, elszegényedett, tönkrement szabad pórok vagy kisiparosok azok pénzéből és kegyelméből tengődtek. A kis földbirtokosok osztálya az Egyptombó! hozott és még inkább a rabszolgakéz által termelt olcsó gabonával nem birt versenyezni, eladósodott, földjeit a szomszéd nagybirtokos latifundiumához csatolta. Az így keletkezett proletár nép Rómába gyűlt és kenyeret és czirkuszt követelő csőcselékké fajúit. A nemes Gracchusok újra fölkarolták a már annyi jeles honfinak vérébe került lex agráriát, a méltányosabb telektörvényt, most már azon modern módosítással, hogy az ager publicus (közös szántóföld) birtokosai ezen államtelkekből 250 holdon fölül az általok a birtokon eszközölt beruházások, fundus instructus-ért kárpótlást nyerjenek s a fenmaradt terület a szegény polgárok közt elosztassék. Mindkét Gracchus elvérzett és később is csak gabonakiosztások, földutalványozások és gyarmatok alapítása által tudtak Marius, Sulla, Cäsar, Octavianus és mások valamelyest segíteni a nép ínségén. A vége mégis csak az, a mit Tacitus mond: „Italiam latifundia perdidere“ és a fényes római állam a forradalmak legve- szedelmesebbikének, a társadalmi forradalomnak, vagyis a vagyonosok és vagyontalanok küzdelmének esett martalékul.

De ebben az időben már az eszmének egy újabb evolúczióját is észlelhetjük. Seneca merte először kimondani azt a magasztos elvet, hogy valamennyi ember „testvér“ 1 Az az igazság, hogy emberekkel emberiesen kell bánni! A kölcsönös jóakarat és testvéri szeretet, a humanitás eszméje, mint a kereszténység előszele, ekkor kezdett csírázni a szívekben.

A kereszténységet már magasztos demokrata alapelve: „Imádd az Istent és szeresd felebarátodat, mint tenmagadat“, egyetemes vallás rangjára emelte. A jövő életre vonatkozó hite kivált a szegényebb osztályokra bírt vonzó erővel. Az új egyházban gazdag és szegény, úr és szolga teljesen egyforma jogokkal bírt, még a vagyonközösséget is életbeléptették. Da csakhamar eltűnik ez az aurea aetas. A keresztény egyház, midőn a felsőbb osztályokat is tagjai közzé fölvette és a klérus a maga vagyonával elkülönült, ezek kímélése czéljából kénytelen volt eredeti elveiről lemondani.

A középkor hazajáró kísérletei vagyonközösségre, mint a val- densek, patarenusok, lollardok, a szabad szellem testvérei stbiek