Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1900

7

Kétséget nem szenved, hogy a mai négy és három órás rendszer mellett pusztán a direkt módszerrel nem érhet czélt senki, mivelhogy szótanulás, főleg az erős igék szigorú betanulása nélkül a legjobb akarattal sem boldogulhat. A methóde maternelle-nek ott van helye, a hol folytonosan érintkezünk tanítványainkkal. Középiskoláinkban az élő szó és olvasmány egyesített alkalmazásával érhetünk czélt. Az olvasmány azonban igen könnyű legyen és konkrét nyelvi anyagot szolgáltasson, hogy fölkelthesse a tanuló eleven érdeklődését tevékeny munkásságát.

Ezzel eljutottunk a tanítás harmadik, nem kicsiny- lendő akadályához, mely, ha nem is mindenütt, de az ország némely vidékén hatalmas kerékkötője a német tanításnak.

Ez a tanulók ellenszenve a német nyelvvel szemben, a hazafiságból eredt ellenkezés. Tudjuk mindnyájan, hogy osztrák és német a történetben oly fogalompárrá fejlődött minálunk, melynek első tagja, sajnos, még most is, midőn pedig már-már elváltak egymástól, a magyarság szemében gyanúba keveri a másikat. Boldogítottak bennünket osztrák összbiro- dalommal és, a mi ezzel együtt járt, német nyelvvel. — Ezt a történeti ellenszenvet, melylyel Ausztriával szemben viseltettünk, ifjúságunk nagy része jelenleg is magával hozza német nyelvi tanításunkhoz. Tudjuk, hogy sokan ezzel a hazafiaskodással palástolni igyekeznek tudatlanságukat vagy lustaságukat.

Ezt az ellenszenvet, mely ma már hál' istennek, tárgytalanná vált, le kell küzdenünk; meg kell értetnünk a tanulóval, hogy tanárában ma már ne lásson osztrák politikai németesitőt, nanem követésre méltó igaz hazafit; a német nyelvet pedig tekintse becses eszköznek műveltsége öregbítésére, nemzetközi érint-