Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1896
6 nyilvánulásukban a nagy nemzeti eszmének részben korcssziilöttei, melyeknek el kell pusztuluiok, részben helyes irányba terelve a messze jövőben lesznek uralomra hivatva. Mielőtt azonban a nemzeti eszmének a befolyását a közoktatás egy ágára közelebbről méltányolnám, röviden kifejtem a magyar história azon momentumait, melyekbe a nemzeti szempontot, a história meghamisítása nélkül egyáltalában belehet vinni. * * * Ha azt mondanék, hogy a magyar állam keletkezése pillanatától egész jelen alakulásáig nemzeti állam volt mindvégig, csakis abban tévednénk , hogy szem előtt tévesztenék a nemzeti állam formáját, vagyis Magyarország nemzeti állam volt mindig, csak nem a mai nemzeti állam mai értelmében. Mikor Árpád a kárpátalji Duna medenczéjében a magyarságot lete- lepitette, igenis magyar államot alkotott, olyant, mely törvényhozása, kormányzata, szervezkedése minden izében magyar volt. Csakhogy a mi ezt a nemzeti törvényhozást, kormányzatot fenntartotta, úgy a belföldi, mint a külföldi ellentétes érdekekkel szemben megőrizte, az két századon át csakis a kard volt, vagyis a magyar nemzeti állam harczképessége. A harczi szervezet, az Európában uj könny ülő vassági harczmodor; minden magyar embernek született katona volta eredményezte, hogy a magyar nemzeti állam létesiüósét fenyegető nagy morvaszláv birodalom megsemmisült, a szétrobbant szláv nemzetiségek — melyeknél az állami egységnek csak csekély nyomai találhatók, az ország hegyvidékein, határszélein húzódtak meg, mint megtűrt, de politikai jogokkal egyátalában nem bíró elemek; e harcziasság okozza , hogy a külföldi, különösen német államok ellenséges indulata nem árthatott a fiatal állam keletkezésének. A magyar ősállam nemzeti állam volt minden izében, szervezetének minden alkotó elemében: a magyaron kívül más nyelv, a magyaron kívül más vallás, a magyaron kivid más szokás befolyást reá nem gyakorolt és annyira megbíztak abban a kardban, hogy vallásukat, intézményeiket, szokásaikat még a meghódolt nemzetiségekre sem törekedtek reá kényszeríteni és az akkori nemzeti szellem. a harcziasság az akkori viszonyok között csakugyan a legjobb államalkotó eszköznek bizonyult, harczias bátorság nélkül sem megtelepedni, sem itt ideig óráig fennállani a magyar nemzet képes nem lett volna. De a mi jó volt a költözködés, megtelepülés és államalkotás korszakában a nyers harczi vitézség kizárólagossága, az a következő korszakban vészesnek bizonyult az állam fenntartásában és továbbfejlesztésében. Azon elemek, melyekre nézve a magyar állam fennállása káros volt, kénytelenek voltak olyan eszközökről gondoskodni, melyek segélyével szembeszállhatnak a magyarsággal.
