Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1894

9

az lehet a természetes czélja, hogy a tanuló e nyelveket beszélni tanulja és hogy megértse, ha valaki vele e nyelven beszél. Ezen czél elérésére a következő pontokban összefoglalt elvek irányadók:

1. Elő, modem nyelv tanításánál a hangból kell kiindulni, azaz a beszélt, nem az Írott nyelvből. Eleinte csak a tanár szóbeli előadása képezi az oktatásnak alapját, tehát beszéd- gyakorlatok, melyekre az oktatás végéig kiváló gondot kell fordítani és amelyeknél egyszersmind az anyanyelv használatát teljesen ki kell zárni.

2. Első sorban a mindennapi nyelvet kell tanítani, nem pedig a bizonyos tekintetben mindig elavult irodalmi nyelvet.

3. A kiejtésre mindig nagy súlyt kell fektetni. Ennek könnyebb elsajátítása végett phonetikusan átírt szöveg használandó.

4. Az olvasás és még inkább az írás késön vegye kezdetét, de akkor mindjárt összefüggő, érdekes tartalommal biró olvasmányhoz fűződjék.

5. A grammatika inductiv módon tanítandó, a nyelvtani anyagot pedig a kikerülhetetlen szükségesre kell összeszorítani.

6. Fordítások az idegen nyelvből az anyanyelvre, de még inkább az anyanyelvböl az idegenre mellőzendők.

7. írásbeli dolgozatok tárgya csak a már átdolgozott és teljesen megértett olvasmány legyen.

Még említendő, hogy az új módszer hívei nagy súlyt fektetnek az érdekkeltésre és szemléltetésre, a tanár egyéniségére és képzettségére.

Ezen új módszer számos külföldi és egy nehány magyar- országi középiskolában is alkalmazást nyert, és mivel a modern nyelvek tanításában lényeges változásokat idézett elő, új tanterveket és új tankönyveket írtak, a tanításban pedig oly szép sikert értek el, mely a felsőbb tanhatóságok figyelmét is felkeltette és hivatalos elismerést nyert. — Magyarországon is sok panasz hangzott fel a franczia és még inkább a német nyelvi oktatás sikertelensége miatt — hiszen nem oly régen legfelsőbb helyen is adtak ennek kifejezést, midőn gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét intézte a;