Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1893
4 Ezekben a panaszokban, ezekben az apró visszaemlékezésekben mindenütt a költő subjectivisruusa nyer kifejezést, mely át-át szövődik e korban írt elbeszélő költeményein is. Mily meghatóan nyilatkozik atyai fájdalma a „Toldi szerelmé“-beu ! Az a néhány versszak ott a VI. ének elején valóságos kis elégia. A jelen sivársága és bajai elől Arany a múlthoz menekül ; emlékeinek felelevenítésével — a mint maga mondja — enyhülnek helyzetéből folyó gondjai. így teremteti meg vele subjectivismusa a „Bolond Istók“ második részét s a „Yándorczipó“ ez. költeményét. Jól esik a lelkének, hogy humoros világításban maga elé állíthatja a p agy rátörő ifjút ábrándjaival, majd ezek szól (oszlása után bújdosásában, kétségbeesésében, midőn feddi s gúnyolja rokon és barát, csak egy nem: az édes anya,') így aranyozza be az anyai szeretet emléke még késő agg korát is ! De Arany subjectivismusa még másként is nyilatkozik agg- korabeli epikájában. Van valami része subjectivismusának abban a hajlamában, hogy most még szívesebben foglalkozik a psycho- logiai állapotok festegetésével, különösen pedig a lelkibetegségek legnagyobbikával: az őrülettel.*) De bármilyen nagy feladat is a lelkibetegségek különböző árnyalatait hatással elénk állítani, Arany tökéletesen kifejlett művészi érzéke és tehetsége mindig megtalálta e nehéz tárgyakhoz méltó külső formát. Stílusa minden merészsége és tömöttsége mellett is kifejezőbb, mint valaha; a mi pedig a verselóst illeti, játszva győzi le a legnehezebb szerkezeteket. Költőnk aggkorabeli balladáinak e jellemző sajátságait megtaláljuk a „Tengeri hántás“-ban is. A „Tengeri hántás“ keretes ballada, vagyis olyan elbeszélő költemény, a melyben a költő bizonyos képnek keretében beszél el, illetőleg beszéltet el valamelyik személye által bizonyos eseményt. A kép, a keret a „Tengeri hántás“-ban igen találóan illik a népies tartalomhoz és hanghoz. A tanyák népe ropogó tűz mellett tengerit liánt; a szép legények és leányok között ott van a a tanyák kedvelt regése, talán éppen maga az öreg tanyás, a ki megindulva beszéli el a népballadák gyakori tárgyát: a kedvesétől elhagyott s bánatában elhervadt leánynak szomorú históriáját. E ‘) L. „Yándorczipó“ ez. költeményét. ’) Arany e korban irt balladáinak hősei csaknem kivétel nélkül lelki betegek. így a „Hidavatás,“ „Éjféli párbaj,“ „Tetemre hívás“ stb. hősei.
