Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1892

7

tränket; az öregnek ha vannak is vágyai, a teljesülés színezetét nem igen viselik magukon.

A nemi különbséggel járó hangulatváltozás és eltérés jellemző voltát feltüntetni akarván, elég volna arra a nagy különbségre rámutatni, mely a férfi és nő munkaköre és az ennek folyomá- nyaként tekinthető kedélyvilága közt van. A férfit az élettel való küzdés teszi próbára, a nő a családi tűzhely őrző angyala; annak a létért való küzdés száut barázdát a homlokára; ez — a gyengébb — a családi fészket gondozza, ápolja. Szépen mondja Arany János nejének „Oh! ne nézz rám“ ... ez. költeményében:

Hát ne nézz rám oly sötéten ;

Zúgjanak bár künn a vészek,

Csak ez a kis enyhe fészek Ez maradjon mindig épen ;

Szivem a bajt könnyen hordja:

Férfié az élet gondja.

A hivatásbeli eltérés következményeként másként alakul mindegyiknek lelki világa és igy a hangulat is má3 forma leszen.

A nő általában kedélyesebb, nyájasabb; a férfi komorabb. A nő körültekintő szeme gyorsan észrevesszi a férj homlokán a borút, és iparkodik kedveskedései által azt onnan elűzni, pedig talán neki is vannak aggodalmai, melyek lehangolják; de tud uralkodni hangulatán és elég akaraterővel bir, hogy mást mutasson, mint a mit érez és ezzel derültebbó teszi a férj kedélyét is. Ugyancsak Arany Jánosnál olvassuk:

A gazda pedig mond egy szives jó estét,

Leül, hogy nyugoszsza ellörödött testét,

Homlokát letörli porlepett ingével:

Mélyre van az szántva az élet-ekével.

Nyájas szavú nője mosolyra deríti.

A nők közt általában több a dalos természet, a mi szintén a mellett bizonyít, hogy náluk a hangulat oly erősségű fokon soha sem jelentkezik, mint a férfiaknál, mert a hangulat a legerősebb fokon, bármely színezetű legyen is, dalban nem igen nyilvánul, hacsak a szilaj kedvben van; ily hangulat azonban a