Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1892
8 nőknél talán csak kivételes esetekben fordul elő és csak a rendestől eltérő temperamentumuaknál. Mig a nyájasabb, derültebb hangulat a nőnél dalban nyilatkozik meg, addig a küzködő férfi komolyabb hangulata, levertsége éppen azzal a specialis vonással bir, hogy nem nyilvánul szóban. A komornak, az önmagában tépe- lődőnek hangulata szótalan, hallgatag; az ilyen ember kerüli a társaságokat, iparkodik magányba vonulni; nem akarja, hogy mások is tanúi legyenek levertségének ; mert oly akaraterőt ritkán tud kifejteni, hogy eltakarja borús kedélyvilágát. Miután a hangulatról általában szólottunk és feltüntettük annak a temperamentumok, életkorok és a nemi különbség szerint való változását és alakulását: részletesen fogjuk előadni az okokat, melyek a hangulatot létre hozzák. Fentebb mondottuk már, hogy a hangulat külső és belső befolyások eredménye. Mindazok a külső és belső okok, melyek bennünk érzeteket és ezeknek synthesise folytán képzeteket keltenek, a hangulat okaiul is tekintendők. Azonban a hangulat soha sem egy érzetnek, vagy képzetnek, hanem több együttható érzetnek vagy képzetnek resultatumául tekintendő, melynek szinezetére legfőbb befolyással az az érzet vagy képzet lesz, mely legintensivebb. Nem czólom, hogy minden érzetnek, vagy képzetnek a neki megfelelő hangulatot feltüntessem, inkább csak azoknak felsorolására szorítkozom, melyek intensivebb hangulattal kötvék egybe. A külső benyomásokból keletkező érzetek közül kétségkívül a hang- és féuyórzetek azok, melyek a hangulat legtöbb árnyalatát képesek létrehozni, habár azt sem lehet tagadni, hogy a tapintás-, ízlés- és szaglás körébe tartozó érzetek is hangulatot keltenek. Egyenkint is hangulatot keltők ezen érzetek, de együtt hatva, a hangulatot fokozzák. A mély és magas hangok más- és más fajta hangulatot ébresztenek bennünk; amazok komolyabbat, ezek vidámat. A hegedű mély hangjai, a gordonka, bánatosabb, bús kedélyállapotot teremtenek; mig ugyancsak a hegedű magas hangjai, a klarinet éles, sokszor visító hangja inkább izgatnak. A hangérzetek gyors változatai ólénkebb hangulatot keltenek, mint azt a gyorsabb tempóban játszott zenedarabok bizonyítják, ellenben a lassú tempóban előadottak komolyabb hangulattal vannak egybekötve. A fényérzeteket vizsgálva arra az eredményre
