Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1892
6 Vannak egyének, kikben a hangulatnak azt a fokát, melyet szi- lajkedvnek nevezünk, soha sem tapasztalhatjuk; de olyanok is vannak, kiken az izgatott kétségbeesés soha sem vészén erőt. A szangvinikus meg a cholerikus temperamentumuak mutatják e tekintetben a legnagyobb ellentétet. Amazoknál a szilajkedv gyakran uralkodó hangulat lesz, emezeknél pedig az izgatott kétségbeesés. A szangvinikus e mellett a hangulatnak majd minden árnyalatát egyesíti magában; a vidámság a legállandóbb nála, mely gyakran csap át a jókedvbe; nem hiányzik azonban nála a lehangoltság vagy a levertség som, csakhogy ezek nagyon rövid ideig uralkodnak felette. Ebből magyarázható ki az a köny- nyelrnü gondolkodás, cselekvési mód is, mely jellemző nála. A vidám és jókedvű hangulatban gyakrabban cselekszik az ember megfontolatlanul és könnyelműen, mint lehangolt, vagy levert állapotában. A hangulat erősségi fokozata kisebb mértékben nyilatkozik a nőknél és a gyermekeknél, mint a férfiaknál és a meglett korú embereknél. Ennek magyarázata abban a körülményben keresendő, hogy az élet küzdelmeinek ezek jobbau ki vannak téve, mint amazok; a hangulatváltozás azonban — alacsonyabb fokon — azoknál gyorsabb; egy és ugyanaz a hangulat nem szokott tartós lenni kedélyükben, mert ők viszont fogékonyabbak a különböző hatások iránt. Ezekből most már az következik, hogy a hangulatváltozás gyorsasága és színezete nemcsak a temperamentumoktól, hanem az életkoroktól és a nemi különbségtől is függ. Fiatal korunkban általában uralkodó bennünk a vidámabb hangulat, inig az elaggottak közt nagyobb számmal akadnak komorak, kik sokszor megrovással illetik a pajzánabb hangulatszülte könnyelműbb gondolkodást és cselekvést. De fiatal korunkban a testi állapotainkhoz kötött érzelmek is kellemesek, ezeket tehát megfelelő hangulat is kiséri, mig az öreg korral járó elgyengült, betegeskedni induló szervezet csak levert hangulatot kelthet. És hozzá tehetjük még, hogy a közeledő enyészet gondolata sem szokta kellemes hangulatba hozni az embert. Az ifjúnak reményei vaunak, az agg a múlt élményein mereng el; az lelkesedui tud, ez utóbbi lelkesedésének szárnyát szegte az élet ezer meg ezer csalódása, melyen keresztül ment. Fiatal éveinkben vágyaink vannak, mely vágyak teljesülésének reménye kellemes hangulatba ringat ben-
