Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1891

16

A tárgyalás módja. Hogy a költemény hatást tegyen, a tanulóval jól meg kell értetni. A megértésnek sok fokozata van. A tanuló korához és tehetségéhez képest a megértésnek csak bizonyos fokáig bir emelkedni. Ezen a fokon merít legtöbb élvezetet és hasznot a költői olvasmányból ; erre a fokra segítse föl a tanár magyarázata. E munka sok tapintatot és paedagogiai belátást kivan, könnyebb elképzelni, mint sikeresen véghez vinni. Nézetem szerint különösen a következő dolgokra kell ügyelni.

1. A tanár ne magyarázzon kelleténél kevesebbet. A minimum az ismeretlen vagy szokatlan jelentésű szók és kifejezések tisztázása, homályos fogalmak, idegen tárgyak megvilágítása — a mennyiben a kapcsolatukból nem érthetők — komplikált szerkezetnél a főbb dolgok kiemelése. Ezek a magyarázatok nem maradhatnak el, mert nélkülük világosság híján a tanuló nem tudná a költeményt élvezni. Azonban a magyarázat lehetőleg rövid és egyszerű legyen; ha sok időt, fáradtságot igényel, a költemény választása nem volt helyes.

2. A tanár ne magyarázzon kelleténél többet. Sem olyat, mit a tanuló úgy is tud, mert ez untatja, sem olyat, a mit még nem vagy csak igen nehezen bir felfogni, mert ez fárasztja, elkedvetleníti, sem olyat, a mi nem tartozik a dologra, nem járul hozzá a költemón}' megértéséhez, mert ez eltereli, szétszórja a figyelmet. Ennek értelmében sok grammatikai, stilisztikai, aesthetikai és irodalomtörténeti magyarázatot ki kellene gyomlálni a nálunk divatos iskolai gyakorlatból. Sokat, azonban jó részük mégis megmaradhat, ha még azt is tekintetbe veszszük:

3. Mit mikor kell magyarázni? Oda kell törekednünk, hogy a költemény a tanulóra, mikor először olvassa, a lehető legnagyobb hatást tegye. Ezt a közvetlen hatást zavarják az olvasást szükség nélkül megszakító megjegyzések, sőt hosszadalmas elméleti fejtegetések még akkor is, ha az olvasást közvetlenül követik. Ezek ki-kiragadják a tanulót meghatottságából. A megértéshez okvetlenül szükséges, csekély számú magyarázatok részint előre- bocsáthatók, részint követhetik az első olvasást; így már nem fogják az élvezetet zavarni. Nem zavarják, sőt tisztázzák oly kérdések vagy elmélkedések, melyek közvetlenül a költemény keltette hangulatból fakadnak, vagy a tartalom helyes megértésének kipróbálását czélozzák. Az elméleti, aesthetikai vagy irodalomtör-