Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1891

u

való szemlélésre.—Föltárja az emberiség múltját: költői elbeszélésekből, történelmi regényekből, drámákból elevenebb és marac.,,,. dóbb képet nyer az ifjúság egy-egy letűnt korszakról, mint száraz történelmi leczkékből. Föltárja a költő a jelent is uralkodó eszméivel és törekvéseivel, rajzolja a jelenkor erényeit és bűneit, társadalmi osztályok, felekezetek, nemzetek küzdelmeit, tanulságos typusokat és érdekes egyéneket mutat be, — úgy hogy ezek az olvasmányok jól megválasztva és jól tárgyalva részben pótolják a közvetlen tapasztalást, ennek veszélyei nélkül. — A költészet megismerteti az ifjúsággal úgy az általános emberi tulajdonságokat, valamint a nemzeti sajátosságokat, minél fogva némely műveiben az általános humánus, más műveiben a nemzeti nevelés eszközéül szolgálhat. — A költészetben philosopiai elemek is vannak, még pedig az ifjúságnak élvezhető formában, mint Goethe mondja: „Die Poesie spricht ein Besonderes aus, ohne ans Allgemeine zu denken und hinzuweisen. Wer nun dieses Besondere lebendig fasst, erhält zugleich dass Allgemeine mit, ohne es gewahr zu werden, oder erst spät.“ — De különösen erkölcsi tekintetben van kitűnő nevelő hatása. Gyakorolja ezt a hatását az alapeszmével, a költői igazságszolgáltatással, vonzóan vagy visszataszítóan rajzolt jellemekkel és itt-ott elszórt reflexiókkal. — Ugyancsak erkölcsi haszon rejlik az ízlés fejlesztésében is. A jó Ízlés oly berendezése a léleknek, melynél fogva ez a szépet, az igazi szépet élvezni tudja. A mi szép, az lehet erkölcsi tekintetben közömbös, de erkölcstelen nem lehet. A jó ízlésű ember nem találhat örömöt erkölcstelen dolgok szemléletében s igy még kevésbbé lehet hajlandó erkölcstelen cselekvésre. Azért erre is vonatkoztathatjuk Schiller e szavait: „Gib der Welt, auf die vu wirkst, die Richtung zum Guten, so wird der ruhige Rhythmus der Zeit die Entwicklung bringen.“ A jó Ízlést az ifjúságnak a szépnek gyakori szemlélése adja meg, nevezetesen nemes költői művek teljes átérzése.

Ha a középiskolai nevelés annyi hasznát veheti a költészetnek, kiváló gondot kell fordítania úgy a költői olvasmányok megválasztására, valamint azok tárgyalására.

A választás főbb elveinek ezeket tartom:

1. A költői olvasmány a nevelés minden fokán olyan vegyü- lete legyen az ismeretesnek és ismeretlennek, hogy könnyen ért-