Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1890

5 Mivel tehát teljes jellembeli megállapodás a fejlődés fokán álló tanulónál nem tapasztalható : szükséges azt nevelés által elérni, annyival inkább, mert csak azon esetben lehet szó a tanulmányok­ban való előhaladásról is. A tapasztalás szerint a szellemiekben való haladás feltételei a jó erkölcsi tulajdonságok, tehát a kifo­gástalan jellem; de az erkölcsi ingadozás tagadhatatlanul szembe­szökő a tanulóknál: ezen erkölcsi ingadozás megszüntetése legyen főtörekvése minden középiskolai tanárnak. Nem szándékozom e helyen mindazokra az abnormitásokra rámutatni, melyek szembetűnők a tanuló jellemében ; de ezek kö­zül néhányról — a nevezetesebbekről — szólni nem tartom feles­leges munkának. Ilyen jellembeli gyengeségnek tartom a többi közt az őszinteség és nyíltság hiányát és a velük karöltve járó hazudozást; a szerénytelenséget és az ezzel kapcsolatos tolako­dást ; az adott szónak meg nem tartását, a kötelességérzet hiá­nyát, a tétlenséget és léhaságot, az akaratbeli gyengeséget a va­lódi vagy vélt nehézségekkel szemben. — Vegyük e jellembeli fogyatkozásokat sorrendben. A mily bizonyos, hogy az őszinteség és nyíltság kiváló jó tulajdonságai az embernek, oly bizonyos, hogy az emberek jelen­tékeny részénél nem találhatók fel ezek; de nem találhatók fel sokszor a serdülő tanulóitjuban sem. Azért kell a tanulót rászok­tatni — szépszerűvel vagy kényszerítve is — hogy őszinte le­gyen, hogy esetleges botlásait ne iparkodjék eltakarni, hanem nyíltan vallja be azokat.. Kétségtelen dolog, hogy amily irányban fejlődik a tanuló jelleme, abban az irányban marad is meg. És, ha az embereket tanulmányozva, arra az eredményre jutunk, mi- kép sokban nincs meg a kellő őszinteség és nyíltság, biztosra ve­hetjük, hogy e fogyatkozásokra ifjú korukban nem voltak gond­dal. Hogy mik okozzák az őszinteség és nyíltság hiányát, arra a körülmények szerint lehet felelni. Sok tanuló pl. azzal a gondo­lattal jön az iskolába, hogy a tanítója ' neki csak szigorú bírája és nem jóakaró vezetője, aki talán annak örül, hogy hanyagságon vagy valami hibán kaphatja. Ilyen gondolkodás nem szülhet mást, mint azt, hogy lehetőleg eltakarni, eltitkolni igyekszik esetleges eltévelyedését, ahelyett, hogy őszintén feltárná lelkét. Ezen körül­mények között az őszinteség nem fejlődhetik ki a tanulóban,

Next

/
Thumbnails
Contents