Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1889
12 A hangzatosság vagy jó hangzás figuráinál a nyelv zenei oldala talál művészi alkalmazást. Egyébiránt ezekben is közvetett onomatopoeia rejlik: a gondolatnak vagy cselekvésnek jelképes utánzása, — a ritmus által keltett hangérzetek és bizonyos képzetek analógiája alapján (harmónia). — Ide tartoznak a ritmus, a rím és fajai: az asszonáncz és alliteráczio, melyekkel a verstan foglalkozik tüzetesebben. — A hangzatosság figurái leginkább költői müvekben fordulnak elé , de a prózai előadás arányos tagoltsága szintén kellemesen hat fülünkre, aesthetikai' érzékünkre, — és a beszédet világossá, áttekinthetővé teszi. Hanem ez a „numerus“ csak akkor mondható figurának, lia határozott formát nyer; ha például két mondattagban egyenlő a szók, szótagok mennyisége, ugyanazok a beszédrészek ugyanazon vagy fordított sorrendben fordulnak elő, — e formákkal azonban rendszerint a gondolat párhuzamossága vagy ellentétessége áll kapcsolatban. A régi görögöknél ilyen figurák igen nagy szerepet játszottak (isókolon, pa- rísosis, paromoisosis. Pl. Nem azért élünk , hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Áttérünk a figurák II. osztályára, a szó figurákra. Azok a kifejezések tartoznak ide, melyekben a szó nem tulajdonképeni, lexikális, hanem átvitt értelemben áll, úgy hogy más képzetet jelöl, mint a melyet rendesen, szabály szerint szokott jelölni. Vagy a hogy mások meghatározzák: a tulajdonképeni fogalom, képzet helyébe más vele összefüggő rokon fogalom, képzet lép a maga nevével. — A tulajdonképeni fogalmat természetesen csak az összefüggésből, a beszéd egészéből lehet abstrahálni. Tehát a szófigurák lényegükben szintén átvitelek, de sokkal szembetűnőbben azok, mint a többiek, innen van, hogy csak ezek neve trópus (fordulat, Aristitelesuél inetaphora = átvitel). Ezek adnak legtöbb szemléletességet, érzékiséget a beszédnek, a miért első sorban költői figurák. Nagy hatásuk oka abban áll, hogy egyetlen szóval, mintegy varázsütéssel meglepő vonatkozásba hozzák a tulajdonképi képzetet más képzettel, sőt a képzetek ».egész sorával. Hogy e vonatkozások nem csak képzelmünket foglalkoztatják, hanem az érzéki képzetek , emlékek utján szivünket is megindítják, az nem szorul bővebb kifejtésre. A szófigurák (trópusok) annyifélék lehetnek, a hányféle összefüggés létezhetik a képzetek között. Ez az összefüggés a kópzettársuV . ' . '
