Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
8 közül 80 halt el évente, a múlt században már 50-re szállt, jelenleg pedig a halandósági arányszám a 21-et alig haladja meg- Magyarország sajnos, sokkal kedvezőtlenebb halandósági viszonyt mutathat fel. Hogy mennyire kedvező ezen állapot Rozsnyón, azt kimutatni e sorok feladata lesz. Az európai államok között a halandóság szempontjából a következő sorrend uralkodik : 1000 lakosra esik évenkint haláleset Svédország és Norvégiában 1865—1880-ig 19 0, Angliában 21 9, Francziaországban 23 9, Németországban 26'6, Olaszországban 29-8, Ausztriában 3F3, Oroszországban 3 7 0, Magyarországban 37.8. Továbbá: Rozsnyón 340, Budapesten 3F6, Kolozsvárott 37 0, Szegeden 38, Kassán 39, Temesvárott -10, Pozsonyban 42, Nagyváradon 44. Ebből láthatjuk, hogy Rozsnyó egészségesebb, mint legtöbb magyar város. Hogy az ember életkorára mily hatást gyakorol az éghajlat, az a fennebbi számokból kiviláglik. Legkedvezőbb viszonvok észO O kJ lelhetők erre nézve Skócziában, Svéd-, Norvég-, Dánia-, Anglia-, Franezia-, Poroszországban, Ausztriában, Oroszország középső része és Magyarország némely vidékén. Általában magas fekvésű vidékeken, — de csak bizonyos fokig, mert a jégmezők magassága már hátrányos, —mindig gyakrabban találhatunk magas korú embert, mint a mély fekvésű országokban. Az öreg kor elérésére hátrányos továbbá a hőmérő- és légsulymérőnek gyorsan történő emelkedése és sülyedése, valamint a túlságos szárazság és nedvesség is. Legkevésbbé előnyös végül az élettartamra a meszes talaj; de minél inkább hive marad az ember a természetnek és törvényeinek, annál tovább él. Hogy ez állítás igaz voltáról teljes kópét nyerjünk, részletezve adjuk Rozsnyó népmozgalmi viszonyait, tekintettel az élet általános föllételeinek e vidéken uralkodó tényezőire. A mi az adatokat illeti, ezek nyolcz évi cziklusra terjednek és pedig 1881 — 1888-iki időre. Számításaim alapjául a legutolsó 1880. évben foganatosított népszámlálás eredményeit használtam fel. A halandósági, népszaporodási és éghajlati viszonyok kimutatására egyrészt az egyes i egyházak anyakönyveit, másrészt a városi orvos által vezetett ha
