Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888

9

lálozási főkönyvet és végre saját meteorologiai jegyzeteimet vettem alapul. Egyéb adatokra a következő műveket használtam fel :

Parkes: „Egészségtan kézikönyve“. Erismanu: „Népszerű egészségtan.“ Reclus: „A föld és életjelenségei.“ Hufeland: „Ma- krobiotika.“ Földes: „Statisztikai évkönyv“. 1880. Fodor: Köz*e- gészségűgy Angolországban“, „Egészségtan“, „Egészségtani kutatások a levegőt illetőleg.“ — Végül: a Természettudományi Közlöny egy és más évfolyamai.

I.

AZ EGÉSZSÉGRE SZÜKSÉGES TÉNYEZŐK.

1. A levegő.

a) A levegő átalában.

Áttérek most a természet azon tényezőinek ismertetésére, melyek az ember életére és egészségére kedvező vagy káros hatással vannak, olyan szempontból, hogy egyrészt e tényezők káros hatását elhárítsuk, másrészt pedig megválaszszuk és felhasználjuk azokat, a melyek az egészség javára szolgálnak.

Az ember életére és egészségére legkiválóbb fontosO O o

ságit mindenekelőtt a levegő, különösen annak összetétele, hőmérséke, nedvessége, mozgása, tartalma.

Halál és örökös némaság uralkodnék a Földön — mondja Reclus — ha nem volna atinosphcrája, ha nem volna ez a külső hüvelye. Ez az átlátszó, néha nem is látható gáztömeg, mintha a Földhöz sem tartoznék ; pedig főeleme neki, mert a legmozgékonyabb része, s az élet kiválóan benne járja körútját. A talajon áll ugyan, de a levegőből és a levegőben él az ember, állat és növény. Habár nem repül is mint mdaár, mégis minden élő egyaránt az atmosphera gyermeke, akár jár, akár kúszik a földön, vagy akár a termő talajba ereszti gyökereit.

A légkör — mondja Flammarion — mely földgömbünket környezi s mely a Föld egész fölszinét azúrkék árjában füröszti, a legnagyobb mérvben összefügg a földi élettel. Ez borítja be a terméketlen talajt pompás és szingazdag növényszőnyeggel, sötét és életteljes erdőkkel, zöld pázsittal, ezerféle virággal és gyümölcs- csel. Ebben bocsátkozik le hozzánk a Nap termékenyítő sugára,