Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
16 is szerepelnek. Egy vidékről elhordják a termő talajt oda hol az terméketlen volt és megfordítva. Egészségi szempontból a levegő mozgása nagyon fontos, a mennyiben testünkre, illetőleg bőrünk idegeinek szerkezetére és az abban foglalt véredények összehuzékonyságára gyakorolja hatását. Az északi hideg szél elvonjatest ü n k m e- legét, a déli meleg szél pedig csak kevés meleget visz el testünkből, de ha egyszersmind száraz is, fokozza az elpárolgás t. Rozsnyón csakis két fő szélirányról: ész a k i és d é 1 n y n- gatiról lehet szó, a mennyiben a különböző tájakról jövő szelek mindig a, rozsnyó-dobsinai völgy hosszirányába tereltetnek. E két fő széliránynak pedig az egészség szempontjából következő szereplése van: A hideg és száraz északi szelek könnyen válhatnak ártalmasakká a légzési szervekre és ingerük az ideg- rendszert ; ellenben a meleg délnyugati szelek gátolják a bőr kigőzölgését s a lehangoltság és fáradság érzetét költik. A szél hirtelen változása épen úgy hat, mintha a hőmérséklet gyorsan megváltoznék, mert a szél irányának megváltozásával rendszerint a hőmérő higanyának emelkedése vagy siilyedése is jár. f) A levegő nyomása. Ha földünk felületén egy liternyi 0 fokú levegőt, s ugyanannyi vizet megmérünk, azt találjuk, hogy a viz 770-szer nyom többet mint a levegő. Mindamellett azonban, hogy a levegő molekuláinak súlya ily csekély, mégis, ha a földgömböt környező levegő egy golyóvá volna összetömörülve, annyit nyomna, mint egy 300 kilometer kerületű rézgolyó; a miért is testünk felületére 14 —15000 kilogramm nyomással nyom. De mi e rendkívüli nyomást nem érezzük, mert minden oldalról s minden irányban hat egész testünkre. Minél magasabban emelkedünk a föld felületéről fölfelé, annál csekélyebb lesz e nyomás. Az Aetna tetején p. o. 3320 méter magasságban az összes levegőtömegnek körülbelül egyliarmada van az ember lába alatt. Az arab Alii a zen volt az első, ki fölismerte, hogy a levegő fölfelé ritkul. I '
