Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
17 Ezen nyomás csökkenésének megvan a maga élettani hatása is, de ez csak mintegy 800 —1000 méter magasságban kezd észrevehetővé válni. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az érlökés, valamint a lélekzés is gyorsabb, az elpárolgás mind a bőrön, mind pedig a tüdőkön nagyobb mérvű, a felületes véredények megduzzadnak és orr- vagy tüdővérzés lép fel. A hegyi levegőnek határozott kedvező hatása kitűnik első sorban a vérszegénységben, köszvényben, csúzban, görvélykórban és sorvadásban szenvedő egyéneknél. Ellenkezőleg kedvezőtlenül hat ez a tiidőgyuladás, mellhártyalob, heveny hörglob bántalmainál. 1500 méternyi magasságban az ideges ember még izgatottabb lesz, a szívbajban szenvedőnek állapota rosszabbra fordul. Hogy azonban a legtöbb emberre a hegyi levegő erősitőleg hat, azt tapasztalásból is tudhatjuk. Rozsnyón, melynek tenger feletti magassága 314 méter, a légnyomás, illetve ennek megfelelő higanyoszlop magassága 756 mm. fölé nem igen emelkedik. Az eddigi észlelitek alapján a légnyomás maximuma 755.7 mm., minimuma 711.9 mm. volt. Évi középértéke a légnyomásnak 733.4 mm. g) Légköri por, szag, kigőzölgés. Végre meg kell még emlékeznem azon tényezőkről, melyek a levegő tisztátalanságát nagy mértékben okozhatják és ezáltal egészségünkre határozottan káros befolyással lehetnek. A légkör porának első tudományos vizsgálója Ehrenberg volt. Nálunk Fodor József tett erre nézve is kimeritőbb észleléseket, melyek alapján átlagban 13 V« hónapon keresztül, a por mennyisége egy köbméter levegőben 0.4 mlgr. volt Budapesten. A por mennyisége legkevesebb télen és tavaszkor, legtöbb nyáron és őszkor. Nem minden pornak van az egészségre kedvezőtlen hatása, de azon porszemecskék, melyek a járványos betegségek csirái gyanánt szerepelnek, és a melyeknek a levegőben való létét minden esetre fel kell tennünk, testi szervezetünkre káros hatással vannak. Az utczai por csak annyiban kellemetlen, hogy a szemet, az orr és gége nyálkahártyáit izgatja. Ezen igen könnyű és egyszerű 2
