Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1887
26 vegőnek nyomása bizonyos időben egyenlő, vonalakkal összekötjük, megkapjuk az úgynevezett isobar vagy egyenlő légnyo- másu vonalakat. A levegő súlyának megfigyeléséből az is kitűnik, hogy határozott időközben, bizonyos helyeken a légnyomás legnagyobb, másokon legkisebb. A legnagyobb nyomás maximumnak (anti- cyklon), a legkisebb minimumnak vagy depression a k (cyklon) neveztetik. Az isobar vonalak tehát a maximumok és minimumok körül többé-kevésbbé szabályos kör vagy kerülékalaku, önmagukba visszatérő vagy csigaalaku vonalakat képeznek. A levegő, saját súlyának hatása alatt iparkodik a nagynyoma su helyekről, hol több vau összetorlódva, oda ömleni, hol kevesebb van, tehát a legkisebb nyomás felé. A levegő omlósé, any- nyi, mint légáram, szél ;a légsúly maxi műm és minimum közelében és körül tehát mindig szél észlelhető, melynek irányát 13 u y s-B allot egyetemi tanár s az utrechti meteorologiai intézet igazgatója 1857. meghatározta. A modern, életének negyedik évtizedében álló meteorológiának alapja tehát a Buys-Ballot-féle törvény, mely igy hangzik : 1. A levegő, a legkisebb légnyomásu hely felé nem egyenes irányban áramlik, hanem karikában ömlik feléje, még pedig az éjszaki félgömbön az örvény a nap járásával megegyezőleg. Ha úgy állunk, hogy arczunk a legkisebb légnyomásu hely, vagyis a legnagyobb barometeri depressió helye felé van fordítva, akkor balkezünk felől fuj a szél. E törvény szerint következtetést vonhatunk arra, hogy micsoda irányban fog fújni a szél a legközelebbi időben ha t. i. a légnyomás egyidejű eloszlását nagyobb területen ismerjük. 2. Valamely helynek barometeri állása magában véve semmi következtetést nem enged valamely viharra. Csak a különbségekből, mélyeket több helyen a légnyomásra nézve egyidőben tapasztalunk, vonhatunk következtetést a szél erejére, tekintettel az illető helyek egymástól való távolságára. Minél nagyobb a barometeri állásban való különbség, annál erősebb a szél. Ha a két helynek egymástól való távolságát kilométerekben kifejezve, a milliméterekben kifejezett barometeri különbséggel felosztjuk, akkor megkapjuk azt, mit barometeri haj lásnak vagy gradi-
