Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1886

17

dón Mária az első le vél vétel után töprengésében elalszik s Cupido a szerelem nyilait akarja szivébe lőni; ő

Mint szép Semiramis nyugszik az ágyában,

Gyenge szellő játszik künn függő hajában,

Napkeleti klárist látnál a nyakában,

Rózsák mosolyodnak gyenge orczájában. . . .

A másik leírás, midőn az erdőben találkoznak először, még élén- kebb; bár, mint elébb Vesselényinél, mythologiai hasonlatokban is bővelkedik.

Emlitsem-e még a Tököli eposzból Zrínyi Ilona remek jellemzését ? Csak nehány sort belőle :

Czédrus az dereka, tekintete ráró,

Mint vadász Dianna: gyors lába úgy járó.

Egész teste : hattyú, galamb : engedelme ;

Gerliczét követő : társához szerelme.

A hol kell : mint daru, oly szemes figyelme,

Csendes erkölcsében nincs negédes elme...

Minden sora egy-egy találó költői kép. És ilyet, vagy szebbet is felhozhatunk igen sokat. A kedélyállapotok festésében szintén ügyesen jár.

Lyrai helyei közül csak egyet mutatok be, Lónyai Anna Keményhez intézett leveléből egy részletet, melyben a hűség és szerelem, a bánat Kemény rabságán, a kétség levele késedelmén, az öröm annak megjöttén oly igaz bensőséggel van kifejezve:

Mint hervadt tulipán, gyöngyét harmatoknak,

A szomjuhozott föld, árját záporoknak,

Vizét epedt szarvas hives forrásoknak,

Eh rárók idejét szokott prédájoknak,

ügy vártam s annál is nagyobb buzgósággal írásodat s vettem alázatossággal...

Kétszer esett földre leveled kezemből,

A mikor olvastam, kin (a min) gondom öregbűi,

Fohászkodom, s gördül könyem is szemembűl,

Hogy elesem tűled ....

Azután reflektálva a Kemény levelében foglaltakra, a reményben leli némi vigaszát; nem törődik ő azzal, ki legyen fejedelem, jegyese kiszabadításáért kész mindenét vásárra bocsátani, „egy köz czondorában rongyosan maradni,“ mert, igy folytatja :

2