Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1886

Vagyok én is addig, amig te, rabságban,

Hogy ne serénykedném a szabadulásban !

Együtt sinlem veled a tömlöczös házban,

Hanem egyebképen : szűbeli rabságban...

Ha lábamon nincsen, vagyon vas szivemen,

Erős békó csörög lánczolt örömemen,

Amennyi Ínséget tudok Keményemen,

Annyit but s nyavalyát higy lenni fejemen. . .

A minden áldozatra kész igaz ragaszkodás alig fejezhető ki bensőbben, mint itt van.

Lyrai hangulatához hozzá kell még vennünk zengzetes rhyth- musát, kifejezéseinek újszerűségét, nyelvének fordulatosságát, hangzatos rimeit.

A rhythmus zengzetességére nagyban szolgál költőnknek kiváló ütem-érzéke. 0 az alexandrin-vers tél sorában rendesen úgy tudja csoportosítani a szókat, hogy azok értelmileg is összefüggő mondatot képeznek, vagy legalább a mondat összetartozó részeit teszik, s igy aztán a közép metszetnél többnyire valóságos pihenő is van. Ámde az egyszersmint sok helyen megköveteli a fordított szórendet, ez pedig a nyelvben fordulatosságot, a kifejezésben újszerűséget és rhythmust idéz elő. De ehhez mindenekfölött nyelvérzék szükséges; e nélkül a fordulatosság idegenszerűséget szül, mint pl. Gyöngyösi nagy kortársánál, Zrínyinél. Költőnknek van nyelvérzéke; ő a fordított szórendben is mindig magyaros marad.

A rimelésben sokszor bámulatos ügyességet fejt ki ; rimjáté- kok, közép rímek fordulnak elő nála; a végső rim mindig kéttagú.

A tréfás Décsei igy magasztalja Annát Keménynek :

Nemcsak Hadadig kell az ilyenért, menni,

Hanem méltó érte hadaknak is lenni,

Járást, nemcsak várást fáradozva tenni,

V í v á n, nemcsak h í v á n, másoktul elvenni.

Nagy kincs, jól rá t e k i n t s, el nem kell nyeretni,

V ért, nem más olcsó bért kell ezért fizetni,

Tőrrel, hogysem p ö r-r e 1 érte ellent vetni;

Óhajtod: ó hatod hozzá nem sietni? . . .

Ily tulajdonok mellett ne csudálkozzunk, hogy Gyöngyösi másfél századig kedvencze volt a magyar olvasó közönségnek. Elbeszélő művei tették őt azzá. Ezeknek tárgya, előadása, verse-