Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1885
7 mozgásban, tehát mintegy megelevenítve állítja képzeletünk elé, azonban annyira halmozva a vonásokat, hogy az egész kép elmosódik, vagy önálló képeket olyan mennyiségben támaszt egymásután, hogy a költemény szerkezete és világossága veszít. — Mintha a költőt akarata ellenére is elragadnák a saját képei, mit különösen ott érezni, hol a kiindulási pont elvont gondolat és a fődolog az eszmetartalom. Megismervén Matthisson költészetének leglényegesebb vonásait, az a kérdés merül fel: mit találunk belőle Berzsenyinél, hogy Kölcsey Matthisson-studiumról szólhatott? Ha valaki csak Berzsenyi költeményeinek czímjegyzékén végig tekint, azonnal föltűnik, hogy igen sok — az első könyvben majdnem valamennyi — hasonló tárgyúra emlékeztet Matthissonnál. Ez még nem jelentene sokat, ha nem épen ezek a tárgyak Matthis- sonnak majdnem egész költői anyagát képeznék. Matthisson érzi fölfogása természetes korlátáit és nem nyúl olyan tárgyakhoz, melyeket igazi lényeges oldalukról fölfogni és belső természetüknek megfelelően megalakítani nincs képessége. Ezért lantja leginkább a természet szépségeiről zeng, erényről, barátságról, otthonról, magányról, múlandóságról, sőt még a szerelemnek is csak epedőn visszaemlékező faját szólaltatja meg. A fölfogásnak ez a korlátoltsága teszi költészetét olyan egyhangúvá és modorossá, bár e kifejezés jobb értelmében. Hogy Berzsenyi költészete változatosabb, részint Horatius befolyásának, de legnagyobb részben mégis költőnk erős egyéniségének kell tulajdonítanunk. Matthisson jelentékeny hatása a tárgyak választásában, bizonyos lesz előttünk: ha megtudjuk, hogy Berzsenyi ifjúkorában valóban nagyon sokat foglalkozott e német költővel, hogy a „Balaton“ czimű költeményt ő hozzá irta, hogy egyetlen szóval sem védekezett Kölcsey bírálatának azon pontja ellen, mely olyan határozottan utal Matthisson tanulmányozására ; főképen, ha gondos és elfogulatlan vizsgálás kideríti, hogy ama hasonló tárgyú költemények fölfogás és előadás tekintetében is hasonlók, mi a véletlen játékát kizárja. — Berzsenyi költeményei közül ide tartoznak: A szerelemhez, A szerelem, Az estve, Az esthajnalhoz, A múlandóság, A halál, Vigasztalás, A reggel, A Múzsához, A Melancholia, Magányosság, A temető és mások.
