Evangélikus kerületi nemzeti főgymnasium, Rozsnyó, 1872
S a mig családja körében szeretettnek s kedélye bensöségének melengető sugarait árasztá, nem csökkent meg a közügyek iránti érdeklődése s közhasznú munkássága. 1864-ben tanodánk szerencsés volt öt kerületi felügyelőjéül nie: nyerni; s a T. Pártfogóság előtt ismeretes, hogy bár lakhelyét más megyébe tette volt á-, mégis a tanügy iránti meleg érdeklődésével s buzgalmával, tapintatos észrevételeivel s bölcs tanácsával mindig közel állott hozzánk; köztudomású, mennyit köszönhet a közoktatás ügye tanodánkban különösen nagylelkű áldozatkészségének! Nemcsak hogy édes atyja 400 ftos alapítványát 1000 ftra emelte; de felügyelői székébe iktatása alkalmával azon ajánlatot is tette, hogy mig az isteni gondviselés felügyelői tisztét viselnie engedi, évenként 100 ftot adand a tanodái igazgatóság rendelkezésére, magyar irály dolgozatokban ösztöndíj alapul ; s ily módon a tudomány s nemzetiségünk érdekében tett 900 ftnyi uj alapítvány által nevét örökitvén, szivünk örök hálaáldozatát is lekötötte. 1865 — tol 1868-ig mint Gömörmegye kövi kerületének képviselője az országgyűlés tevékeny tagja.— 1871-ben fényes tehetségeinek méltánylásából s érdemeinek jutalmaid Sopronra egye főispánjává neveztetvén ki. junius 15-kén tartatott beiktatása után, csaknem folyton Sop- ronmegyében időzött egész tetterejét a megye uj szervezésének szentelvén, melyet az 1871 -ki dec. 28-kán ritka tapintattal megejtett tisztiíjitással szerencsésen keresztül vitt. S működése ezen új helyén is, áthatva azon meggyőződéstől, hogy országunk elmaradottságának orvoslása első sorban kultur-kérdés, s hogy a hazai közmivelödés és köznevelés virágzása jövőnk reménye és biztosítéka: a magasabb eszmékért hőn dobogó szivének s nagylelkű áldozatkészségének újabb fényes tanúbizonyságát adta az által, hogy népnevelési czélokra. buzdító példáid 1000 ftot áldozott. Már a megye szervezése idjében gyakran szenvedő volt, nem sejtvén, sem ö, sem családja, hogy akkori szenvedésében már későbbi, vészt hozó bajának csirája lappangott. Az 1872-iki febr. végével Pozsonyba menvén, ittenni orvosi kezelésre látszólag üdülni kezdett; s az orvosok biztató szavára a tökéletes felgyógyulás reményét táplálván szivében, april végével ismét Sopronba ment a képviselőválasztások előmunkálatainak vezetése végett. De fájdalom ! az orvosok biztatása nem valósult! Bajának komolyságát még nevelte ernyedetlen tevékenysége, de hivatása s kötelessége élénk érzete nem engede neki pihenést s kíméletet; s csak miután junius 19. az egész megyében szerencsésen véghez mentek a választások, tért ismét vissza Pozsonyba, s innen az orvosok tanácsára a gasteini fürdőbe. Látván, hogy állapota nem javul : a legmagasabb fölfogásig terjedő kötelességérzetében fényes de sok teherrel járó állásátóli föl- mentéseért folyamodott, mit október havában, a cs. k. kamarás czímével el is nyert. Ezentid nemes éltét emésztő baja egyre súlyosbodott. Hiába vala minden orvosi segély ; hiába a példátlan feláldozás, melyet a szív és elme kincseiben oly gazdag nő a beteg ápolásában utólsó lehelletéig, a legnagyobb gyöngédséggel tanúsított! A veszély folyton növekedett; s a dicsöült, orvosainak biztatása daczára, tisztán látván bajának komoly voltát, oly bámulatos nyugalommal és megadással, mely csak az ö nagylelke erejének s vallásos érzületének lehetett kifolyása, hajlott meg a sorsunkat intéző mennyei atya szent akarata előtt, mígnem szíve — annyi nemes érzemény s annyi erénynek gazdag kincstára — ez évi mart. 13-kán dobogni megszűnt.
