Evangélikus kerületi nemzeti főgymnasium, Rozsnyó, 1872
- 6 Jobb, dicsőbb létre költözött a nagy lélek, mely oly fáradkatlan munkás volt a jónak, igaznak, szépnek szolgálatában : önzetlenül és szerényen, minden öndicsöitési s csillogási vágytól menten, de annál nagyobb hűséggel s erősebb kötelességérzettel. Korán költözött el! de emléke élni fog mindazon tág körökben, hol osztatlan tisztelet és szeretetnek tárgya volt; élni mindeuek fölött tanodánkban, mi közöttünk, kiket a hála hí, hogy tegyük áldottá emlékezetét azon szilárd elhatározás által, hogy a tudomány s nevelésügy támogatásában az ö nyomdokin haladva s az ö példáján lelkesülve, a velünk közlött tehetségek mértéke szerint, fel fogjuk karolni azon tanoda jövendőjének biztosítását, melynek kerületi felügyelői tisztét, a mi kérelmünkre vállalta volt el; s hogy a tanoda az ö nemes elveit hirdetve, soha meg nem sziinend fogékonynyá tenni az ifjúság szívét azon erények iránt, melyek által a dicsöült mint az erényes lelkidet példányképe, a tettekben s áldozatokban nyilatkozó hazafiság bajnoka, a családi boldogság szentélyének leghívebb őre. a tudomány és művelődés nagylelkű támogatója s a társadalom nemesitöje, tündöklőit. S ez legyen a hervadatlan koszorú, melyet hálás kegyelettel tanodánk felejthetetlen kerületi felügyelője emlékezetének oltárára leteszünk. Hujcsi Sándor. (A gyászünnepély tartatott az 1873. jun. 24-iki pártfogósági gyűlés alkalmával.)
