Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Szénási Dorottya: Történelem történetek nélkül (ausztriai tankönyvek)
Szénási Dorottya: Történelem történetek nélkül Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben alapszik, amelyek gyakran kevésbé tényszerűek. A rendelkezésre álló források, különösen a nagy mennyiségű egodokumentumok elemzése során fontos szempont a forrás keletkeztetőjének élettörténete, a nagyobb összefüggések szem előtt tartása, illetve tárgyilagos megközelítésük.16 16 Metzler/, m. 2004. 11-15. 17 Lutz Niethammer (1939-): német történész. A jénai Friedrich-Schiller Egyetem Modern és Jelenkori Történelem tanszékének professzora. Az esseni Kulturális Tanulmányok Intézetének alapító elnöke, valamint a német kancellár tanácsadója a náci rezsim alatti kényszermunka jóvátételével kapcsolatban. 18 Jan Assmann (1938-2024): német egyiptológus, vallástörténész. Metzler/, m. 2004. 11-15. 20 Karl Dietrich Bracher (1922-2016): német politológus. Kutatási területe a náci rezsim és 94 a totalitárius mozgalmak. Az emlékezet szintjén nagyon eltérő, akár egymásnak ellentmondó tapasztalatok is raktározódnak, amelyek nem feltétlenül alkotnak homogén képet. A fiatalkori emlékek például nagyon eltérőek, attól függően, hogy szegénységet vagy jólétet, demokráciát vagy diktatúrát élt meg az illető. A mindennapi kommunikációból fakadó emlékeken túl minden társadalomban van valami, amit Lutz Niethammerhez vagy Jan Assmanhoz 8 hasonlóan „kollektív" vagy „kulturális emlékezetnek", illetve Hockertshez hasonlóan „az emlékezés kultúrájának" nevezhetünk. Politikai identitásunkat pedig nagyrészt történelmünk, a múlt értelmezése alakítja. A történelem során már többször bebizonyosodott, hogy a múlt interpretációja politikai célok szolgálatába állítható. A történelem politikai diskurzusban való használatának van hagyománya, és a jelenkori technológiáknak köszönhető információbőség még több éberséget kíván a társadalom részéről.19 A kortörténet kezdeti dátuma folyton változik, korábban az első világháborútól, illetve közvetlen előzményeitől kezdődött, az 1980-as és 1990-es években új korszakhatárként jelent meg a második világháború vége, innentől már nem 1917, hanem 1945 lett a jelenkori történelem kezdete. Ennek eredményeként a két világháború közötti időszak nem került ki a kortörténeti kutatásokból, hanem egy új irányvonal vette kezdetét főként a kelet-közép-európai rendszerváltások hatására. Karl Dietrich Bracher 3
