Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Lázin Áron: Nyugatosodó szemlélet és a makacs kánon (romániai tankönyek)
Lázin Áron: Nyugatosodó szemlélet és a makacs kánon Műhely tanulmányok I. mutatkozhat, főként attól függően, hogy humán vagy reál típusú osztályról van szó, ebből fakadóan a tanároknak is elég széles mozgástér jut az alkalmazásukban. Romániában a Magyarországéhoz hasonló oktatási rendszer működik, a különbség az elnevezésekben és az évfolyamok felosztásában jelentkezik. Az első az úgynevezett általános iskolai szakasz (ínvätämánt primár), ez magában foglalja az iskolaelőkészítő osztályt, ezt általában 0. osztályként említik, egyfajta felkészítő az első osztályra (strukturálisan már az iskolai rendszerben működik), valamint az 1-4. osztályt. Ezt követi az 5.-től 8. osztályig tartó szakasz, melyet - eltérően a magyarországi megnevezéstől - gimnáziumnak (Gimnazial) neveznek. A romániai magyar oktatási intézményekben a tanárok felhívják erre a különbségre a figyelmet, mivel félreértésekre adhat okot a későbbiekben. A 8. osztály elvégzését követően egy országos képességfelmérő vizsga zárja le a gimnáziumi szakaszt, ennek - és az 5-8. osztályos, négyéves átlagnak - az eredményével mehet tovább mindenki olyan iskolába és specializációra, amilyenre szeretne. A jelen elemzés egyik fő szempontját kell itt kiemelni, ami a reál és humán osztályok közötti különbségre vonatkozik, ez ad keretet a történelemoktatást illető további kérdésköröknek, és emiatt kellett kitérnünk az oktatási rendszer felépítésére. A 9. osztálytól kezdődő líceumi szakaszban egy erőteljes szakosodási tendencia mutatkozik meg, aminek egyik célja az egyetemre való felkészítés elősegítése. A romániai iskolarendszer megkülönböztet technikumokat (filiera tehnologicá) és hivatásra felkészítő intézményeket (filiera vocational), melyek legtöbb esetben a sport, egyházi, katonai és művészeti pályákra nyújtanak képzést. A harmadik típusba az elméleti líceumok (liceu), főgimnáziumok (colegiu national ) tartoznak, amelyek a nevükből adódóan az elméleti oktatásra fektetik a hangsúlyt. Egy, a román tanügyminisztérium által készített felmérés szerint a 2021/22-es tanévben a líceumi oktatásban tanulók legnagyobb része (43,3%) elméleti és hivatásra felkészítő intézményekben tanul, ez a korábbi évek tendenciáihoz 1 A főgimnázium a román közoktatási rendszer legmagasabb intézményi szintje, hasonló 72 a líceumhoz, de bizonyos szempontokból, több előnyt élvez.
