Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Némethy Kálmán: A szerbiai magyar diákok számára írt felsős tankönyvcsalád
Némethy Kálmán: A szerbiai magyar diákok számára írt felsős tankönyvcsalád történelmi eseménye - a tankönyv alapján - a két világháború, melynek részletes bemutatása jóval meghaladja a magyarországi tankönyvek arányát, hiszen az első és második világháború a nyolcadikos tankönyv kb. 40%-át teszi ki, ráadásul túlnyomó részt csak a szerb események bemutatásával: az egyetemes történeti mozzanatok csak nagyon röviden szerepelnek benne. Különösen a második világháborúnál érződik a Tito alatt kialakított történelemszemlélet: a szerb volt az egyetlen közép-európai nép, hangsúlyozza a könyv, amelyik önerőből szabadította fel országát a német megszállás alól. Végül a tankönyvek magyarokról kialakított képét vizsgáltam. Ennek alapján egyértelműen meghúzható egy képzeletbeli „határ” a magyar történelemben: a török Magyarországról való kiűzése utáni 70-80 évtől, tehát Mária Terézia uralkodásától a reformkorig tart az a korszak, amikor a szerb történetírásban „megfordul” a magyarok megítélése. Az ezt megelőző időszakban - tehát a közép- és kora újkorban - a magyarokról alapvetően tárgyilagosan írnak a tankönyvi leckékben, ezután viszont negatív képben jelenítik meg a magyar nemzeti törekvéseket. A középkor elején a „délszlávok viszonyulása az őslakosokhoz és a szomszéd népekhez” című fejezetben az avarok kapcsán „a frankoktól elszenvedett vereség után nyomuk veszett” kifejezés bár nyilván jelentősen leegyszerűsíti a kérdést, de az írott forrásokban valóban „nyomuk vész”. A magyarokról írt sorok a hazai tankönyvek fordulatát hozzák: „a magyarok felvették a kereszténységet, és így elkerülték a hunok és avarok sorsát, akik kipusztultak, mert pogányok maradtak.” Szintén elfogadható a Kárpát-medence korábbi lakosainak sorsáról leírt mondat: „A Pannon-alföld területén élő népeket, így a szlávok legnagyobb részét is, a magyarok magukba olvasztották, és megalakították korai hűbéri államukat.” A török elleni közös küzdelmeink kapcsán egészen „barátságos” a magyarokról való leírás: „Magyarország 1444-ben ismét felállította a szerb despotaságot, amikor seregeivel mélyen behatolt a török uralom alatt lévő balkáni területekre, és onnan kiűzte 28 Mi haljčič i. m. 2003, 30. 29 Uo. 31. 39