Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben kötötte össze Muravidékkel, 1920-ban épült Veržej közelében. Az új határt a Magyarországgal 1920 júniusában aláírt trianoni békeszerződés erősítette meg." Az új határ következtében nagyobb számú magyar kisebbség került az SZHSZ Királysághoz, Magyarországon pedig csekély számú szlovén maradt Szentgotthárd közelében. A rábamenti szlovénok két világháború közötti nemzetiségi helyzetét negatívan értékeli a tankönyv: „A magyar hatóságok nem ismerték el őket nemzeti kisebbségként, és megpróbálták elmagyarosítani őket. A világháborúk közötti időszakban nem volt szlovén nyelvű iskola." A trianoni békeszerződés miatt otthonukat elhagyni kényszerült körülbelül 426 ezer magyar betelepüléséről a régebbi tankönyv adatokat is közölt, a tanulók perspektíváját kívánta szélesíteni a kérdésben.11 Mivel Magyarország 1941 áprilisában bevonult Jugoszláviába, és a Délvidék mellett a Muravidéket is elfoglalta, a magyar csapatokat mindkét tankönyvben egyértelműen megszállóként kezelik. Emellett a szlovén lakosságra irányuló asszimilációs és magyarosítási kísérletek, a szlovén nyelv betiltása került a középpontba."42 A legújabb tankönyvben hasonló szemszögből vizsgálják a magyar megszállást, ezt kiegészítve az ún. vendkérdést is tárgyalják,*4 és egy szlovén többségű településen, Belatincon 1942-ben felavatott magyar országzászlókról képet is láthatnak a tanulók. 1945-TŐL A FÜGGETLEN SZLOVÉNIA MEGSZÜLETÉSÉIG Műhely tanulmányok I. 40 Gabrič, Aleš - Režek, Mateja: Zgodovina 4: učbenik za 4. letnik gimnazije. Ljubljana, DZS, 2011,222. 41 Uo. 252. 42 Uo. 168. 43 A vendkérdés a magyarországi szlovénok eredetével foglalkozó kérdéskör összefoglaló neve. Politikai munkákban, például Mikola Sándor 1920 után következetesen vendeknek hívta a magyarországi szlovénokat, ezzel is utalva arra, hogy etnikailag különböznek a szlovén nemzettől. A magyar nyelvben a vend megjelölés a 19. század elején a német nyelvből honosodott meg, ekkor még nem bírt pejoratív jelentéssel, kezdetben az ausztriai szlovénokra is használták a kifejezést. A Muravidék 1941-es magyar revíziója után a vend kérdés új értelmet nyert: a helyi elit, Hartner Nándor muraszombati képviselő vezetésével az itt élő szlovénokat „vendül beszélő magyarokként" határozták meg. 44 Režek, Mateja et al.: Zgodovina 4: sodobnost. Učbenik za zgodovino v 4. letnik gimnazij. 28 Ljubljana, Mladinska knjiga, 2022, 191.
