Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben Magyarország képe 1945. április 4. után szinte csak pozitív hangsúlylyal jelenik meg a tankönyvekben. Ez egyértelműen nem a kommunista diktatúrával kapcsolatos, inkább a desztalinizációs folyamat, az 1956-os forradalom, majd a rendszerváltozás átmeneti korszakával magyarázható. A rábavidéki szlovénok nemzetiségi helyzetében történt pozitív változásra (az anyanyelvhasználat és oktatás terén) szintén utal a tankönyv. 5 Az ötvenhatos eseményeket mindkét tankönyv rendkívül pozitív példaként állítja be a tanulóknak. Az eseményeket a magyarországi tankönyvekhez hasonlóan foglalják össze. A szovjet intervenciót a Varsói Szerződésből való kilépés okával magyarázza a korábbi tankönyv. Azt is megemlíti a szerző, hogy a desztalinizációs ígéretek elmaradása miatt a munkásosztály is aktív szereplője volt a történéseknek. Végül nem demokratizálták a rendszert, a nyugati segítség elmaradása és a szovjet agresszió a két blokk évtizedes bebetonozását hozta magával. A magyar forradalom áldozatainak számát a tankönyv kétezerre, a halálra ítéltekét több százra, a politikai elítéltekét húszezerre teszi. A megtorlások miatt az országot elhagyni kényszerülő kétszázezer magyarról is megemlékezik a tankönyvíró. A tragikus forradalmi események jugoszláviai visszhangjáról is találunk forrást. A rendszerváltozás folyamatának ismertetése során említi a tankönyv Nagy Imre újratemetését, továbbá, hogy a magyarországi kommunisták a választási rendszer megreformálása ellenére elvesztették a választást. Az NDK-ból Magyarországra érkező menekültek Ausztriába való átengedése szintén pozitív eseményként szerepel a tankönyvben, ezt egyben a keletnémet diktatúra destabilizálásaként, a kommunista uralom végeként magyarázza a tankönyvíró.47 Meglepő, hogy a legfrissebb tankönyv már-már aktuálpolitikai kérdéssel is foglalkozik az Országház melletti Nagy Imre-szobor 2018-as eltávolítása kapcsán, ezt az Orbán-kormány emlékezetpolitikai döntéseként magyarázzák.*8 45 Gabrič - Režek /. m. 2011,225. 46 Uo. 90-93. 47 Uo. 119-120. 48 Režek i. m. 2022, 86. 29
