Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben a németek és a magyarok egyesülnek, és fölénybe kerülnek Ausztriában, mi marad belőlünk?" A tankönyv azonban helytelenül értelmezi azt, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiát szerettek volna, hiszen ebben a kérdésben a magyar nemzeti mozgalom megengedő volt.10 Pár sorral lejjebb a szlovák követelések között már Magyarország föderatív átalakítását is megemlíti a szerző. A magyarországi katonai eseményeket, a Függetlenségi nyilatkozat kiadását, Kossuth kormányzóvá kinevezését szintén említi a tankönyv. Fontos pozitívum, hogy a szerző tárgyalja a Kossuth-féle magyarországi nemzetiségi törvényt, amely a későbbi, a kiegyezés után létrejött törvénynél is liberálisabban kezelte a kérdést. „A magyar országgyűlés 1849. július 28-án végre elfogadta a nemzetiségi törvényt, amely széles körű nyelvi jogokat biztosított a nem magyaroknak. Túl késő volt a fordulathoz." Az újabb tankönyvsorozatban a magyar nemzeti mozgalom és a birodalom többi nemzeti mozgalma között éles ellentétet húz a szerző: „A Kossuth Lajos vezette magyarság - a csehekkel és a szlovénokkal ellentétben - a forradalommal még nagyobb autonómiát követelt, hogy csak az uralkodó személye, azaz perszonálunió fűzze őket az egykori államhoz. A soknemzetiségű magyar királyságot magyar nemzeti állammá akarták alakítani. Ennek ellenálltak a horvátok, a vajdasági szerbek, a szlovákok és a románok Erdélyben." A kiegyezéshez vezető utat a régebbi tankönyv a következőképpen foglalta össze: „A magyarországi és olaszországi forradalom (1849) után a neoabszolutista rezsim centralizációval és politikai elnyomással próbálta elérni az ország belső stabilizálását. Különösen kemény volt a magyar nacionalizmussal szemben. (...) Az 1860. októberi diploma (alkotmány) visszahelyezte Magyarországot az 1848-as forradalom előtti alkotmányos helyzetébe, de a kormány nem csillapította le a magyar és német liberális ellenzéket." Azt is kiemeli, hogy a magyar ellenzék a februári pátens által 29 Uo. 68. 3° Uo. 68. 31 Brodnik, Vilma et al.: Zgodovina 3: dolgo 19. stoletje. Učbenik za zgodovino i/ 3. letnik gimnazij. Ljubljana, Mladinska knjiga, 2022, 55. 32 Crvin i. m. 2010, 79. 25
