Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben kialakított közös birodalmi parlamentet sem fogadta el. A kiegyezés okaként a magyar történelmi kánonban is jelen lévő porosz-osztrák háborút és a Habsburgok itáliai befolyásvesztését jelöli meg a tankönyv. A dualista Monarchia létrejöttét, a közös ügyeket szintén tárgyilagosan és pontosan foglalta össze.33 A kiegyezést a korábbi tankönyv nemzetiségi narratíván keresztül elemzi, miszerint a magyar fél hegemóniája miatt Ciszlajtániában feszültebbé váltak az etnikai viszonyok: „A Magyarországot magyar nemzeti állammá alakítani akaró magyarság módszeresen gátolta a magyarországi nem magyar népek (szlovákok, szerbek, szászok, horvátok, románok és a muravidéki szlovénok) kulturális fejlődését."3 A kulturális fejlődés egyes elemeit valóban gátolta a kormány politikája és törvényei, ám a nemzetiségek számára mégis kulturális szempontból eredményes korszak volt, mind a könyvkiadás és sajtó terén, mind gazdasági értelemben. Pár sorral lejjebb már a birodalom etnikai sokszínűségének és kulturális teljesítményének pátoszáról ír: „A nemzeti sokszínűségből, az elit és a populáris kultúra társadalmi összefonódásából, a metropolisz és a tartományok kapcsolataiból fakadó kulturális eredmények valóban megdöbbentőek voltak. Az akkori kor alkotói ma is inspirálnak bennünket."35 A dualizmuskori magyar nacionalizmus elemzésével azt kívánja a diákoknak bizonyítani a tankönyv, hogy a Kossuth Ferenc vezette Függetlenségi Párt befolyásának növekedése a magyar nemzet többségi véleményét reprezentálta, ami a dualizmussal való egyet nem értést jelentett: „Az önálló magyar hadsereg követelésével a párt összeütközésbe került a császárral. A vita 1905 szeptemberéig éleződött, amikor is Ferenc József azzal fenyegetőzött, hogy kiterjeszti a választójogot Magyarországon. Mivel a magyarországi választási rendszer demokratizálása nagyobb hatalmat hozott volna a nem magyar népeknek, a magyar politikai elit beletörődött a helyzetbe." Ám hozzá lehetne tenni, hogy a magyarországi 33 Uo. 79. 3^ Uo. 80. 35 Uo. 97. 26 36 Ua 97-98.
