Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben Műhely tanulmányok I. ÚJKORI ESEMÉNYEK Az események bemutatását egészen 1919 és 1920 fordulójáig csoportosítva vizsgáltam. Kijelenthető - Szilágyi Imréhez hasonlóan hogy e korszak szlovéniai megítélése tekinthető a leginkább negatívnak. A legújabb tankönyvekben már jóval több tárgyilagosság észlelhető, de a magyar történeti kánon alapján is vitatott események erősebb hangsúllyal, sok szempontból leegyszerűsítve jelennek meg. A reformkori eseményeket inkább a régebbi sorozat tárgyalja. A magyarországi polgári és a liberális berendezkedésért folytatott küzdelmet a Habsburg abszolutizmus és a Metternich-féle rendszer elleni harcként értelmezi a szerző. A reformkort tárgyalva azonban aláhúzza, hogy a liberális ellenzék az országnak kizárólag magyar jelleget kívánt adni.7 A negyvennyolcas magyar események gazdagabb elemzésével a régebbi sorozatban találkozhattak a diákok. Itt említik, hogy V. Ferdinánd 1848. április 11-én a Magyar Országgyűlés törvényeinek elfogadásával Magyarországot parlamentáris demokráciával rendelkező liberális állammá alakította, Magyarország és a Habsburgok viszonyát perszonálunióra szűkítette. A magyar nemzeti mozgalom nemzetiségekről kialakított állásfoglalását a következő forrással jeleníti meg: „A magyar nemzeti mozgalomnak kettős természete volt: az Ausztriával való kapcsolatok tekintetében a magyarság elnyomott nemzetnek tartja magát. Ha a magyarországi népekkel való kapcsolatokról van szó, megtagadják tőlük a szabad nemzeti fejlődéshez való jogot a történelmi jog alapján." A tankönyv azonban nem magyarázza meg a magyar nemzeti mozgalom elgondolását a magyar politikai nemzetről - ahogy a dualizmus korszakában sem -, amellyel árnyalni lehetne a képet. A tankönyv írója a prágai szláv kongresszust a magyar nemzeti mozgalom ellenlépéseként definiálja.2. Ezt egy Ľudovít Štúr-tól idézett kijelentéssel is megerősíti: „Nem fogunk elbukni Ausztriával. Ha 26 Crvin, Janez: Zgodovina 3. Učbenik za 3. letnikgimnazije. Ljubljana, DZS, 2010. 45. 27 Uo. 64. 24 28 Uo. 67.
