Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben
Kovács Kristóf: Magyarság a szlovéniai gimnáziumi tankönyvekben Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben Összesen nyolc történelemtankönyvet vizsgáltunk, megjelenésük között körülbelül tíz év telt el. A magyarokról található információkat nagyobb korszakok köré csoportosítottuk, s ezeket a magyar történelmi kánonhoz képest is értelmezzük. Ha a tankönyvekben az előző évtizedekhez képest lényegi elmozdulás történt a magyarokról kialakított egy-egy toposz kapcsán, akkor az eddigi hazai feldolgozásokat hívtuk segítségül. A következőkre keressük a választ: 1) Mely korszakok jelennek meg hangsúlyosan vagy újdonságként, pozitívan vagy negatívan a magyar történelemből? 2) Többet foglalkoznak-e a magyarokkal a szlovéniai történelemkönyvek, mint a magyarországi tankönyvek a szlovénokkal? 3) Összességében milyen magyarságkép rajzolódhat ki a szlovéniai diákok fejében? HONFOGLALÁS, KÖZÉPKOR A magyarok eredetével, Kárpát-medencébe való megérkezésükkel és a középkori magyar államfejlődéssel mindkét tankönyvsorozat foglalkozik. Két perspektívából közelítik meg a letelepedő magyarokat: milyen hatást gyakoroltak az Ottó-féle Német Császárságra és a szlovénok őseire, akik ekkor már három évszázada letelepedtek a mai lakóhelyükön. A régebbi tankönyv részletesen foglalkozik a magyar betörésekkel és a németekkel folytatott harcokkal, úgy magyarázza, hogy a Karoling-dinasztia helyén kialakult zűrzavart a vikingek és a magyarok is kihasználták. A Karoling Birodalom helyén a „(...) a középső részekre és nyugatra pedig a magyarok (szlovénül mind az Ogri és a Madžari kifejezés is szerepel - K.K.) törtek be. A normannok és a magyarok felvették a kereszténységet és végleg letelepedtek, a magyarok pedig a Pannon-síkságon." A tankönyv a harcias 2 I. Nagy Ottó (912-973): német-római császár. 3 A szlovén forrásokban és történetírásban a trianoni békeszerződés előtt a magyar etnikumra gyakran az oger, többesszámban ogri kifejezést használták, ami az ugor kifejezésre vezethető vissza. A történeti Magyarországot pedig a mai napig Ogrs/co-ként jelölik. 4 Milačovič, Dušan - Urankar, Natasa: Zgodovina 2, učbenikza drugi letnikgimnazije, 1. del. 18 Závod Republike Slovenije za šoistvo. Ljubljana, 2018, 69-71.
