Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Próbafúrások (Bevezető magyarázat)
Próbafúrások (Bevezető' magyarázat) melyek lehetővé teszik, hogy a rivális nemzetek megegyezzenek közös szabályokban. Optimista távlat. Inkább kívánságnak lehet tartani, mint valóságnak. Nagyvonalúan eltekint ugyanis a civilizációk közötti különbségektől. Folytatva a gondolatmenetét szűkebb témánkhoz, a tankönyvekhez visszakanyarodván, megkérdezhetnénk, elképzelhetőek-e „nemzetek fölötti" vagy akár európai történeti narratívák? Egyáltalán nem időszerűtlen ez a kérdés, mivel a történelemtanításban magától értetődő cél lehet az európai identitás erősítése. Csupán az nem mindegy, hogy milyen helyet kap ebben a közös Európa-képben Kelet-Közép-Európa. Tapasztalatom szerint sok erőfeszítés kell ahhoz - csak közösen lehetne elérni -, hogy egyenjogúként legyen elfogadva a mi emlékezetünk a kontinens túlsó felének emlékezetével. És persze el kellene képzelnünk hozzá olyan szerzőket, akik képesek kilépni saját kulturális kódjuk meghatározottságából. És végül, milyen kritériumok alapján fogják elkészíteni az egyetemes érvényűnek gondolt narratívát, hogyan fognak dönteni, amikor egymással szöges ellentétben álló történetek közül kell választani? Ahogy évekkel ezelőtt írtam: „nemzetek fölötti" tankönyvek helyett inkább összehasonlító szem lélet űekre volna szükség. A tanulmányok megtervezése során nem lehetett figyelmen kívül hagyni az adottságokat. Az első kérdés az volt, miképpen és milyen nyelven hozzáférhetőek a történelemkönyvek a szomszéd országokból? Nyilvánvalóan megfelelő nyelvismeret híján viszonylag szűkre szabott lehetőségekkel tudtunk csak számolni. A szeminárium résztvevőinek egy része nem ismeri ezeket a nyelveket. Szerencsére a tankönyvpiacon lehetett találni a nemzeti kisebbségek nyelvén készült tankönyveket is. így lehetett vizsgálni például az általános iskolai felső tagozatos vajdasági magyar tanulók számára készített történelem könyveket és a még csak kézirat formájában olvasható horvátországi magyar nyelvű tankönyveket. A nyolc dolgozatból hat a történelemkönyvek problematikájával foglalkozik, horvát, szerb, szlovén, román, osztrák és török tankönyveket vizsgál. Ez utóbbi föltűnik talán, ám Törökországot bízvást történelmi szomszédnak tekinthetjük, nem csupán a 150 éves hódoltság miatt, mert tudnivaló, hogy a Magyar 15
