Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Próbafúrások (Bevezető magyarázat)
Próbafúrások (Bevezető' magyarázat) Mivel a szomszédság tankönyveiről van szó, kikerülhetetlen a modern nemzettéválás sajátos közép-európai útjának hangsúlyozása, nemzeti önképeink (autosztereotípiáink) hasonló és egymással „ütköző" vonásainak említése. A nemzeti identitás megteremtésének, megszilárdulásának és elterjedésének folyamatában fontos szerepet játszottak a nemzeti sztereotípiák. Tragikus színekben, gazdagon mintázott alakzatokban jelennek meg e képek, a „mi" és az „ők" csoportjának gyakori éles szembeállításaival, hiszen a nemzeti identitás (a horvátoknál, románoknál és szlovákoknál) nemegyszer a magyarokhoz képest formálódott. A nemzeti kultúra kódja sajátos jelrendszer, mely jelképekből és jelképes narratívákból (beleértve a nemzeti mítoszokat is) áll. Ennek a kódnak az értelmezése a szomszéd népek világában egyszerre mutatja a nemzeti önszemlélet hasonló struktúráit, valamint az egymásról alkotott negatív előítéleteket, ugyanannak a történelmi eseménynek vagy történelmi szereplőknek szögesen ellentétes értékelését. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy mennyire fontos közösségi identitásunk szempontjából és helyzetünk megértéséhez a mások által rólunk készített kép. Nem lehet itt sem említés nélkül hagyni, hogy Kelet-Közép-Európában állami önállóság hiányában - gyakran súlyos külső fenyegetettség árnyékában - kellett megalkotni a modern nemzeti identitást, továbbá hogy ebben a folyamatban - kivétel nélkül! - mindegyik nemzeti mozgalom a szomszédos népek és a kisebbségek rovására tervezte majdani nemzetállamát. A történetírók és irodalmárok által formált nemzeti történeti narratíva is nagyrészt ilyen szellemben készült a 19. században, s ez a hagyomány jelentős mértékben mindmáig meghatározó érvényű a közösségi identitást, a történelmi kánont és a tankönyveket tekintve is. Olyan örökséget jelent ez, amelynek következményei napjainkig megtalálhatók múltunkkal kapcsolatos kölcsönös előítéleteinkben, néha már nem is tudni, egyikmásik toposz honnan való. Csupán a magyar honfoglalással kapcsolatos gyakran előbukkanó elképzelést említem, miszerint a magyarok Kárpát-medencébe érkezése a szlávoknak tragédiát jelentett, hiszen ékként választotta szét őket. 13
