Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Próbafúrások (Bevezető magyarázat)
Próbafúrások (Bevezető' magyarázat) Műhely tanulmányok I. A megközelítés szemléleti keretét tekintve az imagológia (talán nem pontatlan nemzetképtannak nevezni) volt a kiindulópontunk. Eredetileg az irodalmi komparatisztika módszere (irodalmi művekben keresve egy másik nemzet ábrázolását) volt ez, mely az utóbbi évtizedekben vált a művelődéstudomány nemzetközileg elismert fontos multidiszciplináris (beleértve a szociálpszichológiát, a szociológiát, a politológiát és a kommunikációkutatást is) módszertani eljárásává. Meglehetősen tág kört jelenthetnek a nemzetről alkotott képek (nyelvének jellemzésétől, szimbólumaitól, tájainak bemutatásától, múltjának tulajdonított sajátosságaitól akár az illető közösség jellegzetes foglalkozásaiig és ételeiig). A magyarságkép vizsgálatának hazai hagyományairól sem szabad megfeledkezni, az első világháború vége után értékes elemzések készültek nálunk az országot ért tragédia okainak, tanulságainak számbavételéről, többek között a külföldi megítélésünk kedvezőtlen színeváltozásáról a 19-20. század fordulójától, csupán Hankiss János és Eckhardt Sándor tanulmányait említve. A mi vállalkozásunk tágabb horizontját tekintve pedig arról van szó, hogy miképpen jelennek meg a vizsgált tankönyvekben a nemzeti identitás (a kollektív emlékezet) képei és sztereotípiái. Vagyis, a szomszédok szemléletének szűrőjén keresztül milyennek látszik a mi történelmünk (események és hősök), mennyiben egyeznek ezek a képek a mi történelmi kánonunkkal, közösségi emlékezetünkkel, és miben különböznek tőle. Szélesebb távlatú kérdés, hogy miképpen mehet végbe napjainkban a nemzeti kultúra kódjának a bemutatása az oktatásban (természetesen ez jóval tágabb folyamat a történelem tantárgyánál). Valójában a kulturális örökség sokoldalú közvetítéséről (a Jan Assmann által meghatározott kommunikatív emlékezettől a reklámvilágon át a médiáig és a művészetekig) van szó, hiszen a közösségi emlékezet fenntartása elengedhetetlen minden társadalom működéséhez. A nemzet fogalmának egyik lehetséges megközelítése, hogy a nemzet valójában emlékezetközösség. A közösségi emlékezet alakításában, közvetítésében pedig a 21. század elejére viszonylag jelentősebb szerep jut az iskolának, mint a korábbi évtizedekben. 12
