Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Államosítás a gazdasági életben
államosítások sorába illesztve kell kezelni. Az 1945 tavaszán megindult földreform következtében ugyanis mintegy másfél millió katasztrális hold (kh) terület került az állam kezébe, főként erdők, tan- és mintagazdaságok.4 Ezen a téren az állami tulajdon már 1945 előtt is fontos szerepet játszott, hiszen az állam a mezőgazdaságban mintagazdaságok és állami erdőbirtokok, kincstári uradalmak tulajdonlása révén volt jelen. Ugyanez igaz a bányatulajdon esetében is, a komlói bányát 1909-ben vásárolta meg a magyar állam. 5 Az államosítás intenzitásának értékeléséhez a szakirodalom kiindulási alapnak tekinti azt a Pető Iván–Szakács Sándor szerzőpárostól származó adatot, amely szerint 1945 előtt a munkáslétszám alapján az ipar valamivel több, mint 10%-a volt az állam tulajdonában. 6 Ezen jelentősen változtatott a bányák államosítása, amely több lépcsőben valósult meg. 1945 előtt a hazai szénbányászatnak négy meghatározó szereplője volt: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és érdekeltségei; a Magyar Kőszénbánya (MÁK) Rt. és érdekeltségei (a tatabányai, tokodi, brennbergbányai és egercsehi bányák); az állami csoport (a MÁVAG bányái és a komlói Állami Szénbányászat) és a Rothschild-házhoz tartozó Duna Gőzhajózási Rt. pécsi bányája.7 1945 júliusában 42 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1945 Munkások az államosított a Standard Villamossági gyárban. A plakáton olvasható felirat: „A Szovjetuniónak és nagy tanítónknak Sztálin elvtársnak köszönhetjük hogy a gyár most már a mi tulajdonunk!” MTI Fotó: Botta Ferenc
