Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása és tevékenysége
földterületeket adtak. A maradék 40%-ot viszont, ami erdőből és legelőkből állt állami, községi vagy szövetkezeti tulajdonba került. A földosztás azonban mindennek ellenére sem volt teljeskörű, mivel közel 300 ezer igénylőnek nem jutott föld. 17 Közben a kommunisták elkezdték teljesen saját irányításuk alá vonni a rendőrséget. Bár csak 1945. május 10-én jelent meg és lépett hatályba a csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség létrehozásáról szóló rendelet,18 de a későbbi ÁVH elődje, a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya már ezt megelőzően, 1945. február 2-án megalakult.19 A Péter Gábor vezetésével működő szervezet egyik első intézkedéseként 1945. február 13-án letartóztatta Demény Pált, aki – mint népszerű kommunista vezető – később alternatívát jelenthetett volna Rákosival szemben. Demény először az Andrássy út 60. majd egy ideig a SZEB foglya is volt, s csak 1946-ban ítélték el. Az Ideiglenes kormány időszakában a háborús bűnösök felelősségrevonása is megkezdődött, így pert indítottak a volt miniszterelnök Bárdossy László ellen. Ezt az időszakot a letartóztatások mellett az internálások is jellemezték. Afőváros környéki táborokba 11 282 főt zártak be 1945. július végéig, majd ez a szám 1946 márciusára 17 418 főre nőtt. 20 A mindennapi élet, a közigazgatás újjászervezése és az új vezető testületek megválasztása mellett a parlament következő, őszi ülése előtt a kormány átalakítására is sor került. Ennek oka az volt, hogy a kommunisták nem voltak elégedettek az Ideiglenes Kormány összetételével, szerették volna azt a saját érdekeik szerint még „demokratikusabbá” tenni, amihez a SZEB támogatására is számíthattak. Ennek megvalósítására pedig azért kerülhetett sor, mert abba a másik két nagy párt a szociáldemokraták és a kisgazdák is belegyeztek, mivel ők is erősíteni szerették volna pozícióikat. Mindezek eredményeként két részletben, 1945 májusában, majd nyarán, összesen hat minisztert váltottak le, s egy fővel pedig bővítették az Ideiglenes Kormányt. Bár az új miniszteri tárcát, az újjáépítésit a kisgazdák kapták, de végeredményben mégis 7:6 arányban a baloldaliak és a velük szimpatizálók kerültek többségbe. 21 A miniszterek közül először Gábor József kereskedelmi és közlekedési miniszter mondott le 1945. május 9-én. Utódját, Gerő Ernőt két nappal később nevezték ki. Ugyanezen a napon foglalta el a kisgazdapárti Nagy Ferenc, későbbi miniszterelnök az ekkor létrehozott újjáépítési miniszteri széket. Takács Ferenc iparügyi minisz tert pedig pártja, az SZDP hívta vissza május 24-én, s utódjául június 1-jétől Bán Antalt nevezték ki. 22 A következő kormányátalakítási hullámra 1945 júliusában került sor, miután az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. június 27-i ülésén leszavazták a baloldal képviselőit. Ezután az MKP általános politikai offenzívát indított. 1945. július első napjaiban kezdődhettek meg az előkészítő pártközi megbeszélések az Ideiglenes Nemzeti Kormány átalakítását illetően. Ezek eredményeként az MKP Politikai Bizottsága 1945. július 5-én határozatot hozott arról, hogy visszahívják Zöld Sándor államtitkárt, és Farkas Mihályt nevezik ki utódjává. Ezért cserébe a szociáldemokraták visszahívták Valentiny Ágoston igazságügyminisztert, aki július 9-én lemondott. 23 Személye azért is volt különösen szálka a kommunisták szemében, mert külön vizsgálóbizottságot akart felállítani a gyömrői gyilkosságok24 ügyében, ami a kommu nista irányítás alatt álló rendőrség hatalmát csorbította volna. Lemondását követően az utódjául kinevezett Ries Istvánt a kommunisták is elfogadták. 26 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1944
