Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Futball és állambiztonság: Szűcs Sándor pere
Mindezek fényében azonban megdöbbentő az Újpest egyik játékosa ellen lefolytatott per. Szűcs Sándor lakatosként végzett és már 1938-tól a Szolnoki MÁV-ban játszott előbb csatárként, majd középhátvédként. Tizenkilenc éves korában bekerült a felnőtt válogatottba, ahol először 1941-ben Belgrádban léphetett pályára a jugoszlávok ellen.6 Három évvel később a szolnoki csapatból az Újpesthez igazolt át.7 Ezután az Egyesült Izzónál volt tisztviselői állása,8 majd vendéglőt üzemeltetett Budapesten.9 Mindeközben megnősült és két gyermeke született. Sportolói karrierjében alapvető változást jelentett, hogy az újpesti klub, ahol 1944-től játszott 1950 áprilisában egyesült a Belügyminisztérium sportegyesületével. Így az Újpestet a rendőrség csapatának minősítették, nevét pedig Budapesti Dózsa Sport Egyesületre változtatták.10 Ennek következtében játékosai kötelező jelleggel rendőrtiszti rangot és állást kaptak. Szűcs Sándort csapattársaival együtt 1950. július 22-én nevezték ki rendőrfőhadnaggyá. 11 Az időközben már 19-szeres magyar válogatott ebben az időszakban Hévízen ismerte meg Kovács Erzsi énekesnőt, aki férjével, Boros László zongoristával látogatta meg az ottani edzőtáborban lévő focistákat. Bár mindketten házasok voltak, mégis egymásba szerettek. Kapcsolatukat azonban a hatalom nem nézte jó szemmel, a szocialista erkölcsre hivatkozva próbálták szétválasztani őket. Mindkettejüket táborba zárással fenyegették meg, emellett Kovács Erzsit rendszeresen zaklatta az államvédelem,12 Szűcssel pedig Csáki Sándor a Budapesti Dózsa szakosztályelnöke közölte, hogy vessen véget a kapcsolatuknak. 13 Így – más utat nem látva a közös jövő előtt – az ország illegális elhagyása mellett döntöttek. Ennek megvalósításához 1951 februárjának végén azonban az ÁVH beépített ügynökéhez Kovács Józsefhez fordultak. Így az ÁVH már 1951. március 1-jén értesült Szűcs Sándorék szándékáról és innentől kezdve minden az ügynök instrukciói alapján zajlott. Több találkozóra is sor került közöttük, legtöbbször egy Teleki Pál utcai étteremben. Itt fényképeket adtak az ügynöknek hamis útlevél elkészítéséhez, valamint megegyeztek abban, hogy fejenként 15-15 ezer forintot fizetnek. Kezdetben Szűcs csapattársa, Deák Ferenc, egy volt gyárigazgató és egy tiszttársa is velük tartott volna, és a bécsi vonattal tervezték elhagyni az országot. 14 Ezek a tervek időközben módosultak és Kovács József azt ígérte nekik, hogy személyautóval ő viszi át őket a határon, autót azonban csak nehézkesen tudott szerezni. Időközben az utasok személye is megváltozott, a korábban tervezett három fő helyett két teljesen más személy csatlakozott hozzájuk, Engel Erika kozmetikus, Kovács Erzsi ismerősének lánya és Fiatal József villanyszerelő. A többszöri megbeszélés után végül március 5-én este 6 órakor indultak el. Másnap hajnalban azonban igazoltatták, majd letartóztatták őket. Az eljárás során Szűcsnél megtalálták szolgálati fegyverét is. Először az ÁVH Szombathelyi Osztályán hallgatták ki őket, majd Budapestre szállították az elfogottakat. Az ügynököt elengedték, aki ezután a sikeres kiszöktetésért járó fennmaradó összeget is felvette Engel Erika édesanyjától, de őt a tárgyalásra még tanúként sem idézték be. A többiek pedig a néhány napig tartó kihallgatásuk során beismerték, hogy el akarták hagyni az országot, ezalatt Kovács Erzsi visszaemlékezése szerint bántalmazták is őket.15 Ezután ügyük a Budapesti Katonai Törvényszék elé került, mivel Szűcsöt néhány hónappal korábban rendőrtisztté avatták. Itt zárt tárgyalást 249 1952 1950 1955 1953 1951 1956 1951
