Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Hatalom és hitélet: az Állami Egyházügyi Hivatal
A protestáns és katolikus egyházak megegyezésre, valamint államesküre kényszerítése, valamint a békepapi mozgalom megalapítását követően a pártállam egyházak feletti politikai irányítása immár megkérdőjelezhetetlen volt. Az egyházügyi politika koordinációs szerveként, az állam és a felekezetek közti egyezmények betartásának ellenőrzésére, az egyházak igazgatási teendőinek ellátására hozták létre 1951. május 19-én az egyházüldözés csúcsszervét, az Állami Egyházügyi Hivatalt (ÁEH). A Magyar Dolgozók Pártja Titkársága 1951. április 5-én tartott ülésén elhangzott, a párt Agitációs és Propaganda Osztálya által benyújtott jelentés szerint: „A római katolikus egyházi reakció az utóbbi időben jelentős mértékben fokozta tevékenységét. A püspökök körleveleikben az egyházi tevékenység demonstratív fokozására buzdítanak és államellenes tevékenységre bátorítják a reakciós papokat. [...] A reakciós papok mind sűrűbben lépnek fel népi demokráciánk és különösen a papi békemozgalom ellen. A tavaszi mezőgazdasági munkák elhanyagolására buzdítanak. [...] Széles körben elterjedt az illegális hitoktatás szervezése.”1 A „klerikális reakció” tevékenységének akadályozá sára az osztály egy 9 pontból álló javaslatcsomagot is mellékelt a jelentéshez, melynek 4. b) pontja kimondta: „Az Egyházi Hivatalt nem őszre, hanem 2 hónapon belül kell létrehozni.” 2 Az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról végül bő egy hónappal később, 1951. május 15-én terjesztették be a törvényjavaslatot,3 amelyet az Országgyűlés május 18-án fogadott el.4 A törvény végrehajtásáról a 110/1951. (V. 19.) MT számú rendelet rendelkezett.5 Az ÁEH létrehozásával így megvalósult az MDP Titkársága által 1949 óta szorgalmazott terv, miszerint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyházakkal kapcsolatos ügykörét megszüntetve önálló hivatallá szervezik. Bár a hivatalos kommunikáció szerint az állam vallásszabadságot hirdetett és az ÁEH-t azért alkotta meg, hogy az egyházakat segítse, valójában egy olyan ellenőrző csúcsszervet hozott létre, mely kontroll alatt tartotta és a hivatalos pártállami politikához igazította a „klerikális reakciót”. Az ÁEH tevékenysége magában foglalta az egyházakkal és vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtását, az egyházak és vallásfelekezetek állami támogatásával kapcsolatos személyi és dologi ügyek intézését, a megmaradt csekély számú egyházi iskolák állami segélyeinek folyósítását, az iskolai hitoktatás költségeinek biztosítását, az egyházi alapítványi és egyéb egyházi vagyonjogi ügyek intézését, az egyházakra vonatkozó jogszabályok előkészítését és azok végrehajtásának ellenőrzését, a lelkiismereti szabadsággal és a vallás szabad gyakorlásának biztosításával összefüggő kérdések intézését, az egyházi funkciók zavartalan menetének a biztosítását, Hatalom és hitélet: az Állami Egyházügyi Hivatal 1951. május 19. 244 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust”
